A konfliktusokat a mai világban könnyebben táplálják, mint ahogyan az emberek élelemhez jutnak – értékelte a világ helyzetét XIV. Leó pápa a Világélelmezési Program (WFP) római székházában hétfőn, június 22-én elmondott beszédében.
A szentatya rámutatott, hogy miközben a globális termelés mértéke példátlan magasságokat ér el, folyamatosan bővül a kiszolgáltatott térségek aránya. Kijelentette: a gazdasági növekedést szolgáló erők gyakran megegyeznek azokkal, amelyek a kirekesztést és mások peremre szorítását idézik elő.
„A fegyveres konfliktusokat könnyebben táplálják, mint ahogyan az emberek élelemhez jutnak”
– jelentette ki XIV. Leó, aki szerint nem egyszerűen cselekvési hiányosságról van szó, hanem a politikai és erkölcsi prioritások felborulásáról.
Az éhezés mint a geopolitikai instabilitás forrása
A pápa hangsúlyozta, hogy az éhezés nem kizárólag humanitárius aggodalmat képez: felbontja a társadalmi összetartást, növeli a konfliktusok veszélyét, és táplálja a kényszerített migrációt. Hozzátette, hogy az élelem hiánya aláaknázza az államok képességét a fenntartható gazdasági növekedés vagy a hatékony oktatás biztosítására, ezáltal pedig olyan válságciklusokhoz vezet, amelyek az egész nemzetközi közösség életét sújtják.
Hangoztatta, hogy az élelemhez, vízhez és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést nem lehet piaci megfontolásoknak vagy geopolitikai érdekeknek alávetni.
A táplálkozás alapvető jognak számít, és annak biztosítása nemcsak a szenvedést csökkenti, hanem a geopolitikai instabilitás mély gyökereit is segít felszámolni.
Az ENSZ élelmezési segélyekkel foglalkozó ügynökségének plenáris ülésén, angolul elhangzott rögtönzött beszédében a pápa kiemelte: a nemzetközi intézmények feladata, hogy a humanitárius válsághelyzetek ne változzanak visszafordíthatatlan összeomlássá.
A szolidaritás bürokratizálódása
XIV. Leó megismételte korábbi nézetét, miszerint a korábbi multilaterális nemzetközi rendszer multipolárissá vált, ami bizalmatlansághoz és egyre inkább fragmentált nemzetközi rendhez vezet. Mivel egyetlen állam sem képes egyedül szembeszállni a globális kihívásokkal, a tartós béke és a fenntartható emberi fejlődés csakis mindenki részvételével, őszinte nemzetközi párbeszéddel és a közös jó felé irányított együttműködéssel lehetséges.
A pápa szerint a mai válságokat az elhúzódó konfliktusok, a krónikus élelmiszerbizonytalanság, a gazdasági volatilitás és a klímaváltozás erősödő hatásai okozzák.
Alapvető kérdésnek nevezte, hogy melyik globális rend képes mindezt normalizálni, és a rendszer miért termeli ki magából mindig ugyanazokat a problémákat, amelyeket utána javítania kell.
Kifejtette: a szolidaritás mára bürokratikus eljárássá, az emberi élet pedig csendesen termékké alakult át. Miközben az emberek szenvedése széles körben elismert, egyre inkább fennáll a veszélye annak, hogy a humanitárius kérdések másodlagos szerepet kapnak a nemzetközi célkitűzések sorában. Bírálta, hogy az alapvető javakhoz való hozzáférést túl gyakran gazdasági vagy stratégiai megfontolások befolyásolják, érthetetlen politikai döntések, torzult ideológiai nézetek vagy áttörhetetlen vámsorompók akadályozzák.
Források fegyverek helyett az éhezés felszámolására
XIV. Leó pápa a világ kormányaihoz és népeihez fordulva az éhezés elleni küzdelemre fordított források növelését sürgette.
„A világnak ma éhezés nélkül kellene élnie. A forrásoknak meg kellene lenniük, az élelmiszertermelési képességek adottak, mégis a források gyakran háborúkra, konfliktusokra és más, mondhatjuk, kevésbé fontos kérdéserre vannak elköltve. Ebből következik, hogy az éhezés a világ egyes részein növekszik”
– zárta beszédét a pápa.
A Világélelmezési Program 1963-ban nyitotta meg központját Rómában; legutóbb Ferenc pápa kereste fel a székházat 2016-ban. Az olasz katolikus püspöki kar napilapja, a L’Avvenire rámutatott, hogy a szervezet a világ több mint százhúsz országában tevékenykedik, és az idei évre kitűzött célok szerint 110 millió emberhez juttat el élelmiszert.
mti/Felvidék.ma
