Az egészben a legelkeserítőbb, hogy az emberek nem tudatosítják azt a nyilvánvaló összefüggést, hogy egy országnak olyan a kormánya és minden hatalmi és közigazgatási szerve, amilyen maga az ország, amilyenek a választópolgárok, amilyenek mi magunk vagyunk, de nem ünneplőben, hanem csak úgy közönségesen, a hétköznapi viseletünkben.
Teljesen irreális azt várni egy előrehozott választástól, hogy attól bármi is lényegesen megváltozik. Még jól emlékszem a 1989-es eseményeket követő évekre, amikor a nagy forradalmi változásokat követően pár év múltán is ugyanazok ültek a járási hivatal irodáiban, mint akik a Husák-féle időkben, csupán talán némely karosszékben került sor cserére. Később imitt-amott mintha történt volna némi változás, de sokszor ez inkább a pince mélye felé mutatott és nem a fák csúcsát vette célba, a felhők magasságáról pedig már szó sem lehetett. Tehát Fico és bandája kisöprését követően ki fog a karosszékekbe telepedni?
Csak nem azt várjuk, hogy a mai potyalesők fogják megváltani a világot? Természetesen a Fico- és Bugár-féléket el kell takarítani a színről, de azért az sem mindegy, hogy a takarítást követően honnan lesz egy olyan társaság, mely az utóbbi évtizedek „nevelői” hatását egy határozott mozdulattal lerázza magáról és az Újtestamentum szellemében képes lesz kézben tartani a kormányrudat mindenféle megpróbáltatás közepette és felnőni egy olyan erkölcsi és hitbéli magasságba, ahol a haszon mellett az is legalább annyira fontos lesz , ahogy azt a hasznot elérték, tehát a mások vérével és szenvedésével szerzett hasznot képes lesz a haszonszerző vérével és szenvedésével törleszteni, és mindenkit az érdemei szerint jutalmazni, vagy elkárhoztatni.
Azt hiszem, az efféle viselkedés egyfajta isteni minőséget jelent, amit ember nyilvánvalóan el nem érhet, tehát marad nekünk a Fico és Bugár minőségű konc, pusztán annyit vagyunk képesek ezen változtatni, hogy a későbbi Ficot majd más néven szólítják, ám attól ő még ugyanolyan is maradhat, sőt akár rosszabb is lehet.
