A koalíció ún. „szakértői csapata” még nem tudott megállapodni a járulékok változásában és az általános forgalmi adó emeléséről. A pénzügyminiszter azt szeretné, ha az adó- és járulékrendszerben általa deformációnak nevezett mentességek megszűnnének, s párhuzamosan emelkedne az áfa, mert akkor engedni lehetne a járulékkulcsokból. Az áfát egy-két százalékkal lehetne emelni, az alacsonyabb adókulcs eltörlése mellett, annak függvényében, hogy a járulékokon mennyit tud behozni a kormány. Ami már eldőlt: nőni fog a szeszesitalok és a dohányáru fogyasztási adója. Ez azonban kevés a szükséges 1,7 milliárd eurós költséglefaragás ellentételezésére. Ha 20 százalékra emelkedik az áfa-kulcs, 320 millió euróval több folyik be az államkasszába, ha 21-re, több mint 500 millió lenne a bevétel. Anton Marcinčin (KDH) szerint az utóbbival le lehetne fedezni azt a 100 millió eurót is, amit a minimális járulékkivetési alapnak az átlagbérek ötszörösére emelése hozna (eddig a háromszorosa).
A szakértők olyan javaslatot is előkészítettek, hogy a szerződéses munkavégzés után csak egy bizonyos összeghatár felett kelljen járulékot fizetni.
A járulékok sorsát a koalíció pártjai vitatják. Erről a kérdésről ma aligha születik megállapodás. Ivan Švejna (Most-Híd) a sajtónak elmondta: a jövedelemadók adók esetében kész a forgatókönyv, a járulékok sorsa nyitott. Szinte biztos, hogy a kiegészítő nyugdíjbiztosításra, az életjáradék-biztosításra és életbiztosításokra adott eddigi kedvezmény megszűnik. Marcinčin szerint legalább még egy hét kell, hogy megszülessen a megállapodás.
A Hospodárske noviny értesülése szerint a járulékokkal azért lehet gond, mert közülük már csak a szociális biztosítási járulék maradna meg. A koalíció az eddig egészségbiztosítás helyett egészségügyi adó bevezetését tervezi. Ehhez szakértői csapatot akarnak létrehozni, amely kidolgozná, milyen adókulcsa legyen és milyen paraméterek mellett képes hozni a remélt eredményt. Az egyik fő indok az egészségügy adó mellett – a lap értesülései szerint -, hogy amíg biztosítási járulékot csak egy bizonyos jövedelemhatárig kellett fizetni, adót a teljes éves jövedelemből kellene. A változásra a jövő év tavaszán kerülhetne sor. Jelenleg 4 százalékos járulékot fizet a munkavállaló, 10 százalékot a munkáltatója, a felső összeghatár az átlagbér háromszorosa. A koalíció elképzelései szerint az egészségügyi adó bevezetésével 5-6 százalékra csökkenne az adókulcs, de az az érintett személy összes évi adóköteles jövedelmét terhelné, tehát pl. a bérleti díjakból, a banki kamatokból, az ingatlaneladásból származó jövedelmét is. Arról a koalíció politikusai nem nyilatkoztak, hogy az adót teljes egészében a munkavállalóra terhelnék-e. Anton Marcinčin is csak annyit válaszolt: olyan megoldást keresnek, ami csökkentené a vállalkozói szféra munkaerő-költségeit, ezzel javítaná a vállalkozói környezetet.
Egyelőre nem kommentálják az elképzelést a munkáltatók szervezetei. Nekik alapkérdés: a változást követően az ő vállukra rakják-e az adóterhet, vagy azt teljes egészében a munkavállalók fogják fizetni. A Hayek Alapítvány vezetője, Matúš Pošvanc azt mondja: a kötelező biztosítási járulék lényegében adó, illik hát adónak nevezni, és el kell törölni azt az anomáliát, hogy különböző adófajtákat különböző adóalapokból fizetünk.
Felvidék Ma
