A Kassa-vidéki járásban levő Mecenzéfen ünnepélyes keretek között emlékeztek meg az itteni vaskohászat beindulásának 650. évfordulójáról. A sokrétű progran egyik része volt a Súgó patakon álló vashámor megnyitása és felszentelése, amely egyedüli működőképes vashámor nálunk. A város polgármestere, Rastislav Gedeon a TASR hírügynökségnek elmondta, hogy a Kassa Megyei Önkormányzat támogatásának köszönhetően sikerült a hámort felújítani, a faszerkezeteket kicserélni, amelyek a leginkább elhasználódtak, hiszen állandóan a vízben vannak.
„Mecenzéfen 650 évvel ezelőtt kezdett íródni a vaskohászat, a hámorok története, amelyek meghatározták az egész térségünk életét. Tulajdonképpen 1376-tól a kohászat, a vízikerekek, a vaskohászat mestereinek városa vagyunk, azoké a vaskohászattal foglalkozó mestereké, akiknek termékeit nemcsak Európában, hanem az egész világon ismerték” – fejtette ki a polgármester.
A megemlékezés keretében bemutatót tartottak a vaskohászatról és a középkori gasztronómiáról is, felvonultatták a legszegényebbek ételeitől egészen a nemesi konyhák étkeiig a sok-sok finomságot, de ugyancsak bemutatták a középkori fegyvereket és az akkori harcművészet elemeit.
A vízi hámor olyan történelmi berendezés, illetve műhely, ahol megmunkálták a fémeket, az acélt és a vasat.
Valamikor patakokon, folyókon létesítették, a víz erejét használták fel a kerekek, a köszörűk, a szerkezet meghajtására. A mecenzéfi kovácsok a hámorokban kapákat, gereblyéket, lapátokat, kaszákat, szögeket, patkókat, a földműveléshez szükséges eszközöket készítettek, amelyekkel ellátták a teljes akkori Magyarországot.
„Az 1900-as években még 109 ilyen hámor működött itt, mára meg már csak ez az egyetlen maradt” – jegyezte meg a polgármester.
A többi hámor fokozatosan megszűnt működni, a Súgó patakon levőt azonban sikerült megmenteni, és jelenleg fontos nemzeti örökségnek számít, amely a város gondozásában áll. A látogatóknak alkalmuk van itt megtapasztalni a víz erejét és az egykori hámorok működését a gyakorlatban.
„A hámor állandó törődést igényel, mivel a szerkezet nagy része fából készült. A megye támogatásának köszönhetően a legtöbb részét kicseréltük, a deszkákat, a kerekeket és legutóbb a kalapácsot is.
Így sikerült megmentenünk a hámort a jövő nemzedék számára is.
Elmondhatjuk, hogy ez az utolsó hámor Közép-Európában, amely az eredeti technológia alapján működik, a víz hajtja a kereket, a kerék hajtja a kalapácsot, a kalapács pedig megdolgozza a vasat” -részletezte Rastislav Gedeon.
Rudolf Schuster egykori szlovák köztársasági elnök is Mecenzéf szülötte. Államelnöki tisztsége alatt számos külföldi vendégét, politikusokat, koronásfőket, királyokat vitt el szülővárosába, ültetett az üllő elé, hogy kipróbálják a nem könnyű kovácsmesterség fortélyait.
BM/Felvidék.ma/Teraz.sk
