Zetényi Csukás D. László búvár nagyszerű előadásával járja a Felvidéket. Témája az 1918. június 10- én, az Adriai-tengeren elsüllyesztett SMS Szent István csatahajó tragédiája. Az előadó alapos felkészültséggel boncolgatja ezt a tragédiát, amelyről a mai fiatal nemzedék alig tud valamit, hiszen eleddig nem sokat foglalkoztak vele az iskolai tankönyvek.
„Mi, emberek átéljük a történelmet és ebből a megtapasztalásból mindig lecsapódik valami az emberi lélekre, azért, hogy megmaradjon az emlékezetünkben. Egy adott eseményt azonban minden ember másként él át, más emlékképek maradnak meg benne. Sajnos ebből adódik, hogy a megtörtént eseményeket át lehet írni, meg lehet másítani” – mondja Zetényi Csukás D. László.
Száz év nagyon sok idő a történelemben. A 100 évvel ezelőtt lezajlott csaták, akár szárazföldi, akár tengeri csaták voltak, örök mementóként maradnak meg az utókor számára. Az SMS Szent István csatahajó elsüllyedése is ilyen örök mementó maradt, amely tanulságul szolgálhat minden magyar ember számára, aki a szívén viseli nemzetének fennmaradását.
Az SMS Szent István csatahajó az Osztrák‒Magyar Monarchia haditengerészetének Tegetthoff osztályú csatahajója volt és első magyar királyunkról, Szent Istvánról kapta a nevét. A Ganz‒Danubius Fiuméban lévő hajógyárában 1912-ben kezdték építeni. Ez volt a legnagyobb magyar építésű csatahajó. 1915-ben állt hadrendbe és a nagy háború során a polai kikötőben állomásozott, mialatt Pola város légvédelmében vett részt. Első harci bevetése végzetes lett a csatahajó, és a fedélzetén szolgálatot teljesítő matrózok számára is.
1918. június 9-én futott ki a kikötőből a nyílt tengerre, egy hajókötelék tagjaként, azzal a céllal, hogy feltörjék az Otrantói-szorosban lévő vesztegzárat. Június 10-én hajnalban Luigi Rizzo olasz korvettkapitány, a MAS 15-ös parancsnoka észrevette az SMS Szent Istvánt és Tegetthoff nevű testvérhajóját, a Premuda-szigettől délkeletre. Rizzo kapitány 500 méterről mindkét torpedóját kilőtte az SMS Szent István csatahajóra. Néhány másodperc múlva két hatalmas robbanás hallatszott, az SMS Szent István találatot kapott, és az oldalára dőlve süllyedni kezdett.
Végül a hajó függőlegesen merült a tengerbe, ezért a még életben maradt matrózok felkapaszkodtak a magasban álló hajófarra, hogy onnan belecsússzanak a hullámokba. A hajó fenekére tapadt tengeri kagylók éle a matrózok meztelen testét mélyen felszabdalta, de a vérző sebek csak előfutárai voltak a matrózokra váró további szenvedéseknek. 89 matróz, a csatahajóval együtt, 6 óra 12 perckor hullámsírba merült. A tragédiáról felvétel is készült, ami igen ritka a tengeri csatahajózás történetében.
Számos titkos körülmény merült fel az SMS Szent István csatahajó tragédiájával kapcsolatban. Többek között ezekről a tényekről is beszél Zetényi Csukás D. László előadása során. Miként lehetett volna a csatahajó tragédiáját elkerülni, hiszen ez volt az első eset, hogy torpedónaszád lőtt ki egy hatalmas csatahajót. Az életben maradt legénység nagyon jól tudta ezeket a körülményeket, de életveszélyesen megfenyegették őket, ha valamit is elárulnak ezekről.
Testi, lelki terror várta az életben maradt matrózokat, az örök hallgatás céljából. Valakik nem akarták, hogy az SMS Szent István szerencsétlenségének körülményei kitudódjanak. Az SMS Szent István csatahajónak pusztulnia kellett, mert magyar zászló lobogott a fedélzetén. A tragédia pontos lefolyásáról Bánsági Andor aprólékos körültekintéssel írt a Szent István csatahajó elsüllyedése dokumentumok tükrében című cikkében.
A révkomáromi Zetényi Csukás D. László búvár előadása hiteles, hiszen ő is egyike volt annak a búvárcsapatnak, amely 1993-ban megtalálta az elsüllyedt SMS Szent István csatahajót. A felfedező búvárcsapat négy osztrák, három német és egy horvát búvárból állt, aki tulajdonosa volt a kutató búvárhajónak.
A búvárexpedíció tagjai között voltak osztrák történészek is, akik a k. u. k. hadiflottával foglalkoztak. Hat sikeres merülés után került sor az SMS Szent István csatahajó helyének a feltérképezésére.
Z. Csukás D. László búvárruhában, útra készen a tenger mélyére (Fotó: Z. Csukás D. László archívuma)
Fantasztikus élménye lehetett Zetényi Csukás D. Lászlónak az SMS Szent István megtalálása során. Többek között ezért is foglalkozik azzal, hogy minél több előadást tartson, miáltal felhívja a figyelmet a 100 évvel ezelőtti tragédia visszásságaira.
Zetényi Csukás D. László közel 40 évig búvárkodott Európa nyugati felében, ezért munkássága vitathatatlan. Nevét külföldön jól ismerik. Német nyelvterületen háromcsillagos búvároktatói képesítést szerzett, oktatott a francia nemzeti szövetségnél, az olaszoknál, németeknél, az araboknál a Vörös-tengernél és Costa Ricán. A búvár világszervezetben több tisztséget töltött be, csak itthon nem kellett. Búvárfotós munkásságát számos nemzetközi díjjal jutalmazták. Víz alatti fotósként dolgozott Cousteau kapitány csapatában is, amikor a Duna szlovákiai szakaszán forgattak. Erre a munkásságára a legbüszkébb.
Van egy csodálatos filmje, „Álmaim folyója” címmel. Ezt a kisfilmet az iskolákban, a környezetvédelmi nevelés módszertanára lehetne felhasználni, ha érdeklődés lenne iránta. Ennek megvalósulása az érintettek részéről csak hozzáállás kérdése.
Aki Zetényi Csukás D. László előadását végighallgatja, megtapasztalhatja, milyen széles skálán mozog magyarságunk megmaradása itt, a Felvidéken.
