A párkányi születésű Balla Ritával egy kiállítás alkalmával találkoztam, amikor is ismeretlenül meghívót küldött egy rendhagyó tárlatra. A kiállítás témája a felvidéki magyar élet görbe tükre volt, az alkotója és menedzsere pedig mindketten hazai fiatalok.
Rita olyan közvetlen és barátságos hangvételű levelet írt, hogy nem tudtam ellenállni, noha a kiállítás meghívója is sejtelmes volt.
Kovács Csonga Anikó a Felvidék tükrében című kiállítását a fiatal Balla Rita menedzselte, illetve ahogy a plakáton szerepelt, művészeti konzultánsa volt a nem mindennapi kiállításnak, rendezvénynek, emellett pedig házigazdája és a vendégfogadója is.
Rita valóban „csak” egy lány a sok közül – mondanám, de ott, az első benyomás hatására úgy éreztem, érdemes vele elbeszélgetni. Akkor is csak épp hazaugrott Londonból, jelenlegi munkahelyéről, hogy a szeretett hivatását gyakorolja itthon is, és igen tehetséges, kedves barátnőjét, s annak nem mindennapi munkáját bemutassa.
A nyár elején elbeszélgettünk, hogy megtudjam, egy felvidéki lány, aki az egyetem befejezéséig „csak magyar iskolákat végzett”, vajon mit ér el itt és a nagyvilágban, azaz (egyelőre) Európában? Arra is kíváncsi voltam, hogy egy kisvárosból milyen út vezet Dániába, Rómába, majd Londonba, ahol jelenleg él és dolgozik.
Rita útja a párkányi alapiskola elvégzése után a város közelléte miatt és a nagyobb lehetőségek reményében az esztergomi Szent Erzsébet Gimnáziumba vezetett. A vérében volt a művészetek iránti vonzódás, s tudta, ilyen irányban folytatja majd az egyetemi tanulmányait Budapesten.
Már az érettséginél akadályokba ütközött, mert nem volt érettségi tétel a művészettörténet, viszont a felvételinél alapkövetelmény volt. Nem kis nehézséggel, édesapjának köszönhetően megoldották, „kiharcolták” (mint mondta), így sikerült érettségit tennie a kedvenc tantárgyból.
Budapest a kibontakozásban mindenképpen jót tett neki. Kirakatrendezőként kezdte az Andrássy úton. Rövid időn belül, megragadva egy lehetőséget, Dániába ment tanulni, ahol keresett egy iskolát, annak alapján, hogy mit szeretett volna a későbbiekben tanulni – mondta el Rita.
A szak neve, ahol végzett, Top-up Design and Business, ami magyarul körülbelül dizájnt és üzleti tanulmányokat, vagy dizájnt és üzleti ismereteket jelent.
Budapesten a Metropolitan Egyetemen (akkor még Budapesti Kommunikációs, Üzleti és Művészeti Főiskola) végzett dizájn- és művészetelemzőként. Budapesti egyetemi évei alatt az ART 9 Galériában tevékenykedett, a kortárs művészetekkel foglalkozott.
Ezekben az években részesült Erasmus tanulmányi ösztöndíjban, mellyel Törökországba ment fél évre. Ezek után az Erasmus szakmai ösztöndíjat is megkapta, és így dolgozhatott Rómában a Sala 1 Galériában. A szakmai ismeretek folyamatos bővítésével, s persze kitűnő angol nyelvtudásával jelenleg is Londonban dolgozik kirakatrendezőként.
Balla Rita (Fotó: Horváth Tamás)
2017-ben BALART Gallery néven létrehozta a vállalkozását, azzal a szándékkal, hogy hazai művészeket fog menedzselni itthon és európai kiállításokon. Persze ő maga is eljár kiállításokra itthon és ahol éppen tartózkodik, s kapcsolatai révén tájékozódik a lehetőségekről. Így tudta meg, hogy pályázat útján európai művészek munkáját mutathatja be például Londonban, ahová jelenlegi munkahelye is köti. Pályázata sikeres volt. A több országból jelentkezők munkái közül egy fiatal cseh festőművész, Karel Štědrý munkáit menedzseli idén szeptember 12-én London egyik kortárs művészeti galériájában, ahová nemzetközi pályázat útján jutott el a jelentkező művésszel.
Jövőbeli terveivel kapcsolatban elmondta, nagy vágya, hogy hazai magyar művészek munkáit is szeretné európai bemutatókra eljuttatni. Hiányolja, hogy nincs egy átfogó magyar művészeti lap, vagy valamely hazai lapban olyan rovat, amely által közelebb kerülnének egymáshoz művészek és kedvelőik. Mindennek érdekében kapcsolódik be a hazai Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesületébe (MAMSZE), s amikor csak lehet, ott van a rendezvényeken.
Természetesen szívesen vállal itthon is testhezálló szerepet, akár állást is, ahol művészetkedvelő társakra, barátokra, vezetőkre talál.
Rita – mint elmondta – elindult egy úton, mely nem volt sima és egyszerű. Nagyon meg kell dolgozni (vállalkozóként még inkább), minden kis előrelépésért, sikerért, de megéri – mesél az eddigi életútjáról, miközben látni rajta, hogy amit tervez, véghez is viszi.
Még harmincéves sincs, s már kellő tapasztalatokkal, magyar iskolákkal bátran vállalja az értékhordozó művészetek európai propagálását, menedzselését, azzal a céllal, hogy a hazai magyar alkotóművészetet ismertebbé tegye.
