A Magyar Katolikus Egyház fejéhez fordultak a hívek a Magyar Katolikus Rádió érdekében és védelmében. Január 16-án néma demonstrációt tartottak a budai Várban, a rádióért aggódó hívek. A Magyar Katolikus Püspöki Kar Titkársága közleményben reagált a Magyar Katolikus Rádióról megjelenő megtévesztő felhívásokkal kapcsolatban, amelynek szövegét, illetve a rádió védelmében indított civil kezdeményezés levelét is az alábbiakban adjuk közre.
A tízperces sétát a prímási palotához azért szervezték, mert január 16-tól a középhullámon elhallgatott a Magyar Katolikus Rádió, melyet közel egymillió ember hallgatott határon innen és túl. Ezzel az eredménnyel az elmúlt hét év alatt a hallgatói létszámot tekintve az ország második legnagyobb rádiója lett. Középhullámon a rádiót a vidékiek, az idősek és a határon túliak hallgathatták. A Rádió elnémulásával ez utóbbiak egyáltalán nem juthatnak hozzá ehhez a hanghoz. Az URH csatornán a hallgatóság kis töredéke juthat csak hozzá. A Rádió évi sugárzási költsége 500 millió forint. Most ezen az ötszáz millión múlik a középhullám megtartása. A hívek szerint a Magyar Katolikus Rádió ügye nem csak katolikus ügy, hanem minden történelmi felekezet és a jóakaratú hallgatók ügye – hangsúlyozzák a rádió védelmében felszólaló civil kezdeményezők.
A rádióhallgató hívek azonban állítják: Az URH csatornán a hallgatóságnak csak kis töredéke juthat a Rádióhoz, s a Kárpát-medencében foghatatlan lesz a szeretett rádiójuk. A tüntetők énekelve, Ferenc Éva énekművész közreműködésével érkeztek a Prímási Palotához, ahol át kívánták adni Erdő Péter bíboros-prímás, érsek atyának írt levelüket, melyben kérik a katolikus egyházfő hathatós támogatását, hogy a Magyar Katolikus Rádió továbbra is középhullámon lehessen fogható! Az egybegyűlteket Bakos István köszöntötte, majd dr. Jávor Béla olvasta fel a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökének írt levelüket. Miután a küldöttség csöngetésére senki nem nyitott ajtót, a levelet bedobták a prímási palota leveles-ládájába. Az éneklő menet résztvevői az XC zsoltár, a „Boldogasszony Anyánk” az „Isten, hazánkért térdelünk elődbe”, és a Himnusz közös eléneklésével, fél kettőkor befejezték a szolidaritási sétát.
A hívek kérése pedig a következő:
Mélyen tisztelt dr. Erdő Péter Bíboros Érsek Úr!
A határon túli katolikus- és más felekezetű keresztény hívők, a vidéken élők, időskorúak képviseletében szólunk tisztelettel Önhöz, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökéhez, egyházunk vezetőjéhez. Leghallgatottabb, igényelt rádiónk, a Magyar Katolikus Rádió 2011 január 16-tól a középhullámon elhallgat. Ezt súlyos gondnak, a keresztény üzenetet hátrányos helyzetben igénylők (határon túliak, vidékiek, idősek) újabb veszteségének tartjuk.
A Magyar Katolikus Rádió eddig közel egy millió emberhez jutott el határon innen és túl. A középhullámon főként a VIDÉKIEK, AZ IDŐSEK, A HATÁRON TÚLIAK HALLGATTÁK – és szeretnék továbbra is hallgatni. Ha elhallgat a középhullámon, nem jutnak hozzá ehhez a magyar keresztény forráshoz (az URH-t egyszerűen nem tudják venni).
Sajnálatosnak tartanánk, ha a középhullámú sugárzásról lemondók megelégednének az URH sugárzással, ami a korábbi hallgatóságnak csak kis részéhez jutna el. Tudjuk, hogy drága egy rádió fenntartása. Az elmúlt kommunista diktatúra és a balliberális önkény tapasztalatai után mégis úgy véljük, a keresztény média alapvető szükséglet, úgy véljük, nem múlhat csak anyagiakon a Jó Hírt igénylő hallgatóság megtartása.
Kérjük Önt, tisztelt Erdő Péter, hogy ebben a helyzetben segítsen a hátrányos helyzetűeknek. Nem vitatkozni, hanem segíteni szeretnénk! Másokkal ellentétben semmiféle „petícióval” nem nehezítjük a dolgát. Ez csupán kérés, bizalmunk jele. „Mégis, kihez – mennénk?” – idézzük a bibliai kérdést. Önben bízunk, aki (úgy is, mint aki büszke székely rendtartó őseire) – képes helyreállítani a rendet és a megfelelő vételt. Ez nekünk most a Magyar Katolikus Rádió középhullámú sugárzását jelenti. Semmit nem óhajtunk tenni a MKPK-val szemben. Bölcs belátást kérünk. Felajánljuk akár a hívek anyagi gyűjtését is, ha csak pénzhiányon múlna a rádió hallgathatósága.
Bíboros Úr, kérésünk – a keresztények kérése. A Katolikus Rádió nemcsak katolikus ügy, hanem minden keresztény felekezet ügye. Ön a magyar katolikusok feje – és az ökumené példája.
Várjuk válaszát az egyházban és a közéletben.
Tisztelettel: az erdélyi, délvidéki, kárpátaljai, felvidéki, őrvidéki és magyarországi keresztény hívek – Krisztus hívei, a MKR hallgatói
Budapest, 2011. január 15.
A Magyar Katolikus Püspöki Kar közleménye:
Az utóbbi napokban különféle megalapozatlan nyilatkozatok és vélemények jelentek meg különböző fórumokon a Magyar Katolikus Rádióval kapcsolatban. Legutóbb „Keresztény szolidaritás – 10 perc séta a Katolikus Rádióért” címmel indítottak kezdeményezést, amely sok jó szándékú, de a valós helyzetet nem ismerő személyt is megtéveszt. Ezért a következő tényeket kell megállapítanunk:
A Püspöki Konferencia részéről semmilyen formában nem merült fel a Katolikus Rádió megszüntetése. A Magyar Katolikus Rádió középhullámon történő sugárzása aránytalanul hatalmas anyagi terhet jelentett az elmúlt hét évben a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának. Ebből kifolyólag a Konferencia kezdeményezte az Antenna Hungáriánál a sugárzási díj csökkentését, de erre nem nyílt valós lehetőség. A törvényi keretek miatt először 2009 őszén nyílt lehetőség arra, hogy a Püspök Konferencia döntési helyzetbe kerüljön. Ekkor a testület úgy határozott, hogy mivel nem tudja a továbbiakban vállalni a középhullámú sugárzással járó anyagi terheket, a rádió álljon át a modernebb és olcsóbb ultrarövid hullámú sugárzásra. Azóta több pályázatot adott be a rádió különböző URH frekvenciákra, amelyek közül egyet nem nyert el, a többiről pedig mostanáig nem született döntés. Továbbra is várjuk a beadott URH frekvencia pályázatok elbírálását és bízunk azok pozitív eredményében. Az annak idején hét évre aláírt középhullámú sugárzási szerződés 2011. január 15-én éjfélkor jár le.
A rádió adása továbbra is fogható interneten illetve műholdon keresztül. Az MTI január 15-i híre szerint a Médiatanács szóvivője bejelentette, hogy a jövő héten megkezdődik a pályázatok elbírálása. Egyben ő is megállapította, hogy a középhullámú sugárzás elavult és drága, szemben az URH-sávon történővel. Mindezek alapján kérünk minden jó szándékú embert, hogy ne hagyja magát megtéveszteni és ne vegyen részt semmilyen tüntetésen, amely valójában provokáció és távol áll a keresztény szolidaritástól, mert nem az Egyház valódi érdekeit tartja szem előtt.
Budapest, 2011. január 15.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkársága
Aki felhívja a Magyar Katolikus Rádió telefonszámát, vagy megnézi a honlapját, a következő tájékoztatót hallhatja vagy olvashatja: „Vételi lehetőségeink változásáról. Kérjük azokat a kedves hallgatóinkat, akik szeretnék, hogy a középhullámú sugárzás megszűnése után a jövőbeli vételi lehetőségeinkről személyesen tájékoztassuk, jelezzék ezt számunkra nevük és címük vagy telefonszámuk pontos megadásával. Postai levélben a 1062 Budapest, Délibáb utca 15-17. címen vagy üzenetrögzítős ügyfélszolgálati telefonunkon a 06 1 255 3333-as vezetékes számon, sms-ben a 06 30 250 3333-as mobilszámon vagy elektronikus levélben az info@katradio.hu címen. A rádiónk vételi lehetőségeit érintő változásokról az országos és az egyházi sajtó útján is tájékoztatjuk Önöket. 2011. január 16-tól kísérleti jelleggel műholdas adásunkat az Eurobird 9A műholdról érhetik el a 11958 MHz-es frekvencián (kelet 9 fok, vertikális polarizáció).
A Magyar Katolikus Rádió körül kialakult események kapcsán levelet intézett a Magyar Köztársaság Elnökének és Miniszterelnökének a a Százak Tanácsa 2010. és 2011. évi soros elnökei: dr. Andásfalvy Bertalan, dr. Andrasofszky Barna, dr. Bertók Lóránd, dr. Gedai István, dr. Vizkelety Mariann, Albert Gábor, Csoóri Sándor, dr. Duray Miklós, dr. Pozsgay Imre dr. Szijártó István (ügyvivő elnök). „Alulírottak, tisztelettel kérjük Önöket, hogy vizsgálják meg a MAGYAR KATOLIKUS RÁDIÓ sorsát, mely január 15.-én a középhullámon kénytelen lesz befejezni adását. Kérjük, a milliós hallgatóságot anyagi okokból ne fosszák meg a földi sugárzású igényes közszolgálati műsorával az eltelt hét évben kulturális, szellemi, erkölcsi fórummá is vált, a Kárpát-medencében élő magyarok számára is elérhető Magyar Katolikus Rádió adásaitól. Az ország gazdasági gondjainál lényegesen nagyobb probléma a magyarság erkölcsi válsága, melyet az utóbbi nyolc év csak növelt. A nemzeti együttműködés kormánya, mely élvezi bizalmunkat, tudjuk, talál jó megoldást erre a gondra is.” – áll a levélben.
Jávor Béla alábbi írása szintén a Magyar Katolikus Rádió megmentéséhez kapcsolódik.
Csobánci levelek 25. (A Krisztusi parancsról)
Hét esztendő után megszűnt a Katolikus rádió adása a középhullámú frekvencián. Mostantól már csak műholdon vagy interneten hallható, így eddigi közönsége mintegy kilencven százalékát elvesztette. Nem végeztem reprezentatív felmérést, de nem hiszem, hogy nagyot tévednék. Elveszett mindenki, akinek nincs komputere vagy nincs benne valamelyik kábelszolgáltató előfizetői körében. Elvesztek mind a határon túli magyarok, el a felvidékiek, az erdélyiek, a délvidékiek és nem jut el többé azokhoz sem az adás, akik ugyan itt élnek az országban, de nemhogy internethez, még urh rádióhoz sem jutnak. Igaz, ha utóbbival rendelkeznének, akkor sem hallhatnák a rádiót, mert ott is csak terv a megszólalása.
A Katolikus rádió nevében is katolikus, azaz általános, amelyet ma úgy neveznek: közszolgálati. Épp úgy szolgálta a nyugdíjasokat, mint a fiatalokat, az otthon ülőket, mint az útonjárókat, a csíkszeredaiakat mint a szabadkaiakat, a katolikusokat, mint a protestánsokat. Adott műsort annak, aki fogyatékossága miatt nem mehetett el a templomba, de annak is, aki az irodalmat kedvelte, aki a kultúrát, aki a zenét, vagy aki csak nemes szórakozásra vágyott.
Mégis, mi egy katolikus rádió legfontosabb feladata? Amit már Jézus is megparancsolt: Menjetek el az egész világra és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. Kétség kívül ennek egyik leghatékonyabb formája a rádióadás, amely több millió magyarhoz jutott el a középhullámon. Igaz nem olcsón, majdnem félmilliárd forint volt az éves sugárzási díj, amely sok pénz, de ha ezt a pénzt szétosztom Magyarország összes egyházmegyéje között, ez a pénz sosem fogja tudni olyan hatékonyan terjeszteni az evangéliumot, mint itt a rádió útján. Jézus három évig járta Palesztinát, sok ezer ember ismerte meg az általa elmondott Jóhírt, de gondoljunk bele, mennyivel hatékonyabb lett volna az Ige, ha Jézus szavait rádió közvetíti. Nemcsak Palesztinában, de Libanonban, Egyiptomban, Jordániában, Kisázsiában. És az adás vehető lett volna Athénben is, hallgathatták volna a názáretiek is, a betlehemiek is, élőben a Hegyi beszédet és a csodákat. El tudjuk képzelni azt a hatást, amit ez kiváltott volna?
Azt gondolhatjuk, ha tehette volna, Jézus lemondott volna erről a lehetőségről?
A Magyar Püspöki Konferencia, a Katolikus rádió fenntartója évek óta próbált tárgyalni az Antenna Hungáriával a műsorsugárzási díj csökkentéséről, de a partner nem engedett, tehette, mert hét éves szerződése volt. Mára ez a szerződés lejárt és a műsorsugárzónak sem mindegy hogy szól-e a Katolikus rádió adása akár csak 100 vagy 200 millió forintért a jelenlegi 500 millió helyett, vagy egy forintot sem keres rajta a szolgáltató. A szerződés lejártával megváltozott az egyezkedés preferenciája, amíg élt a hétéves szerződés, a sugárzó cég érdeke volt annak megváltoztathatatlansága. Mostantól ez megfordult, az Antenna Hungária adótornyai akkor is ott állnak, ha adja a Katolikus rádiót és akkor is, ha nem. Csakhogy utóbbi esetben egy fillért sem keres a cég. Azt gondolom – s mert ügyvédként nem egy hasonló ügy tárgyalásán vettem részt, tehát nem alaptalanul – hogy az új helyzet, új tárgyalást kíván, hisz mindent meg kell kísérelni, csak egyet nem. Azt, hogy elnémuljon a Jó hír sugárzása, amely a mérések szerint egyidejűleg majd egymillió emberhez jutott el eddig.
És persze annyit beszélünk a határon túli magyarokról, akiket kötelességünk segíteni, s akik heteken belül jórészükben magyar állampolgárok lesznek. Akikkel nem egy hivatal, sőt a miniszterelnök egyik helyettese kiemelten foglalkozik, s akik most elesnek a Duna tévé mellett szinte egyetlen kulturális, nyelvi, művelődési és szórakoztató forrásuktól. Azt gondolom sokszor csak hivatkozunk a határon túli magyarokra, s amikor meg kellene mutatni, hogy tegyünk is értük, akkor megáll a tudomány.
Természetesen a határon túli magyarok ügye nem csak az egyházak feladata, hanem elsősorban állami feladat. 500.000.000.- forint a Magyar Köztársaság büdzséjében aprópénz, különösen ár-érték arányát tekintve, ahhoz képest, hogy ez az 500 millió mennyi hasznot hozna. A magyar kormány nemrég adott ötmilliárd forintot a Magyar Katolikus Egyháznak, mert az járt neki, mert ennél több jogosan járó költségvetési támogatást nem kapott meg nyolc évig az egyház. Nem lehetett volna ebbe a csomagba beilleszteni, megcímkézni azt a félmilliárdot, amely a rádió működését biztosította volna?
Furcsa érzés, ahogy most beszélek, s tudom, szavaimat már csak tíz százaléka hallja azoknak, addig eddig hallgatták. Mintha a vasárnapi szentmiséről hirtelen eltűnne a hívők 90%-a, mintha a kormánypártok szavazóinak hirtelen eltűnne 90%-a, mintha a Kárpát-medencei magyarságnak hirtelen eltűnne 90%-a. Ilyenkor a jó Vörösmarty Mihály jut eszembe, aki 180 éve már a nemzethalált vizionálta, s lám nem lett igaza. Nem lett igaza?
És 1848/49 veszteségei, és a másfél millió Amerikába kitántorgott magyar, és Trianon és az 1956 utáni megtorlás és tömeges emigráció? Nem erre gondolt? A sírt, ahol nemzet süllyed el nem a temetéskor ássák meg, hanem évekkel, évtizedekkel előbb, önsorsrontó döntésekkel.
Ott sétálok a másfélszáz ember között, akik azért sétálnak a Prímási palotáig a budai Várban, hogy egy kérelmet nyújtsanak át, megidézve az egykori fájdalmas magyar éneket: „- Legyen úgy, mint régen volt!” Mint január 16-ika előtt volt. Fegyelmezetten vonulnak a rádió támogatói és nem is tudják, hogy ők most rászedettek, akik egy provokációban vesznek részt. Mert délután olvasom a Püspöki Kar délelőtti közleményét, mely szerint ez a demonstráció: provokáció. Megnézem a szótárban, mit is jelent ez (nem mintha nem tudnám): „Káros és hátrányos cselekmények megtételére ingerlő viselkedés” Ezt már végképp nem értem, hiszen itt körülöttem mindenki tisztában van azzal, miért jött ide. Mindenki, aki itt sétál és közben a Boldogasszony anyánk régi szép és nemes dallamát énekli egy cél végett jött össze, hogy az evangélium, a Jóhír az éteren át jusson el ezután is azokhoz, akikhez eddig eljutott. Hogy higgye el végre az is, aki ebben dönthet, hogy józan civileknek is van véleményük országos ügyekről s ez a vélemény még akkor is megfontolandó, ha nem egyezik a döntéshozó véleményével.
A Prímási palota ajtaja zárva, a megjelentek háromszor csöngetnek, hiába, a levél a postaládába kerül. A jelenlévők egyike rákezd a Nemzeti imára, amelynek amúgy is e héten van az emléknapja. Egyre többen kapnak bele, visszhangzik az amúgy csendes várbeli utca. „Megbűnhődte már e nép a múltat, s jövendőt”. Ez igaz.
És a jelent?
Budapest, 2011. január 16. Jávor Béla
Felvidék Ma, ka, Frigyesy Ágnes
{iarelatednews articleid=”25945″}
