Dr. Bödör Csaba molekuláris biológus, a Semmelweis Egyetem tudományos főmunkatársa Nyitrán született, szülei révén nyitracsehi származású. Jelenleg Budapesten él. Korunk egyik népbetegsége, a rák kutatásával foglalkozik, ezen belül a molekuláris diagnosztikával, génmutációk feltérképezésével és személyre szabott terápiával. A Csemadok Tiszta Forrás Nagycétényi Alapszervezete és a Szlovák Vöröskereszt Nagycétényi Helyi Szervezete meghívására gyermekkora egyik helyszínére, Nagycéténybe látogatott október utolsó hétvégéjén.
Tóth Klára az előadás bevezetőjében elmondta, a rák az egyik leggyakoribb betegség, szinte alig találni embert, akinek a családjában, baráti körében, ismerősei között ne lenne érintett személy. Hogy a felmerülő, betegséggel kapcsolatos kérdéseket hiteles és elismert szakember válaszolja meg, ezt a Junior Prima Díj mellett több rangos szakmai elismerés is bizonyítja. A beszélgetés a gyökerektől indult.
Bödör Csaba elmondta, még mindig ide tér haza, itt, ezen a vidéken van otthon. Szülei ismerték az anyanyelvű oktatás fontosságát, ezért testvéreivel együtt Nagycétényben végezte el az általános iskolát. Csaba vallja, hogy ebben az iskolában kapta meg a biztos alapokat: a szülőföldhöz való kötődést és az élővilág szeretetét. Pályája irányát is meghatározta ez az iskola, elsősorban az őt tanító és nevelő pedagógusok révén. Mivel számára fontos volt az is, hogy magyarul tanulhasson tovább és tudta, hogy Magyarországon jobbak a kutatási lehetőségek, a pozsonyi Duna utcai gimnázium elvégzése után útja az Eötvös Loránd Tudományegyetem biológia szakára vezetett. Egyetemistaként került a Semmelweis Egyetem I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetébe, ahol Matolcsy András professzor csoportjába kerülve dőlt el, hogy molekuláris diagnosztikával és daganatkutatással fog foglalkozni. Az egyetem elvégzése után az intézet tudományos munkatársa volt, majd posztdoktori ösztöndíjjal Londonban töltött három évet. Felkínáltak neki egy ötéves munkát, de a kiváló lehetőség és az anyagi elismerés ellenére is egyértelmű volt a fiatal kutató számára, hogy megszerzett tudását otthon kamatoztatja.
A betegségekről szólva megtudtuk, hogy minden sejtnek van életciklusa, ám ha hiba csúszik a programba, egyes sejtek ellenőrizetlenül szaporodni kezdenek és kialakul a daganat. Az ilyen hibát genetikai hajlam és a környezeti hatások, az életmód is okozhatják. Ha egy családban halmozottan fordul elő a daganatos betegség, még nem feltétlenül jelenti, hogy genetikailag programozva van a rák. Bödör Csaba a szűrővizsgálatok jelentőségét hangsúlyozta, mert az időben diagnosztizált betegség sokkal hatékonyabban kezelhető, növeli a páciens túlélésének esélyét.
„Ha a közönségből csupán néhányan mennek el szűrésre és előzik meg a komoly bajt, már érdemes volt megszervezni ezt a találkozót” – mondta.
Egyes betegek jól, mások pedig egyáltalán nem reagálnak a kezelésekre a genetikai különbségek miatt. Bödör Csaba kutatócsoportja a vérképző rendszer sejtjeinek tumoros megbetegedéseit vizsgálja. Elemzést készítenek egy-egy daganatsejt genetikai állományáról, majd a gének feltérképezése után bizonyos esetekben célzott terápiás javaslattal tudják segíteni a klinikai terápiát.
A mindennapi gyakorlatban a már diagnosztizált betegséget általában sebészeti beavatkozással, sugárkezeléssel és/vagy kemoterápiával kezelik. Arra a kérdésre, hogy valóban egészségkárosító és méreg-e a kemoterápia, elmondta: a terápiára használt gyógyszer sejtméreg, ami az agresszív ráksejtek szaporodását gátolja és megöli azokat. Hatással van az egészséges sejtekre is, ezért bizonyos daganatok esetén az onkológusok mérlegelik az alkalmazását. De hangsúlyozta, a kemoterápia hatásos szer többfajta rák kezelésében, sokszor ez az egyetlen megoldás és alkalmazásával akár gyógyulás is elérhető. Például a gyermekek szervezete általában nagyon jól viseli ezt a fajta kezelést és jelentős százalékuk kigyógyul a betegségből, szervezetük pedig teljes mértékben regenerálódik.
Arra a felvetésre, hogy a köztudatba beépült a gondolat: a gyógyszerlobbi érdeke az, hogy gyógyítsák és ne meggyógyítsák a rákot, elmondta: A gyógyszerek kifejlesztése hatalmas anyagi befektetést igényel. A gyártók érdeke, hogy hatásos gyógyszereket készítsenek, hiszen akkor tudják eladni a termékeiket és így térül meg a befektetett tőke. Példaként megemlítette, hogy míg a tüdőrák gyógyítása még néhány éve is szinte reménytelen volt, az új, hatékonyabb gyógyszerek alkalmazásával jelentősen javult a túlélési arány, sőt, bizonyos hematológiai daganatok esetén akár egy évtizednél hosszabb túlélési eredményeket is sikerült elérni. Elismerte, a rák néhány fajtájánál – ilyen például a hasnyálmirigyrák – még nem sikerült áttörést elérni, a túlélési idő rövid, mindössze néhány hónap.
Szó esett az orvosi terápia mellett használt étrend-kiegészítőkről, csodaszerekről, népi gyógymódokról is. A rákkutató biológus óvott attól, hogy az onkológiai kezeléseket elhagyva ilyesfajta terápiába kezdjen a daganatos beteg. Tapasztalat, hogy sok kuruzsló kihasználva a beteg vagy a család kétségbeesését, anyagi haszonért árusít csodaszereket.
„Nem létezik univerzális, biztos gyógyulást jelentő gyógymód. Kizárólag a kezelőorvossal egyeztetve, az ő engedélyével ajánlott bármiféle beavatkozás a terápiába” – javasolta a közönségnek.
A beszélgetés záró részében Bödör Csaba készségesen válaszolt a közönség soraiból érkező kérdésekre és ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a rendszeres szűrővizsgálat életeket menthet.