A magyar kultúra napja alkalmából évente díjakat ad át a Csemadok. A Galántán január 19-én megtartott díjátadó ünnepségen ezúttal tizenketten részesültek elismerésben, akik munkájukkal a felvidéki magyar kultúrát gazdagították.
A magyar kultúra napi rendezvény elején Dráfi Mátyás szavalata hangzott el videóról. Kölcsey Ferenc Himnuszát az ünneplők meghatódva hallgatták. A vendégek köszöntése után Szabolcs Attila a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága nevében elmondta: Kölcsey Ferenc 1823-ban írta a Himnuszt, aminek évfordulóját 1989 óta ünnepeljük. Még egy fontos évfordulóra emlékezünk – emlékeztetett: száz évvel ezelőtt mondta el Apponyi Albert híres védőbeszédét. Nem járt sikerrel, de a nagyhatalmak terve nem vált be, hiszen kultúránkat megőriztük, elkezdődött a nemzetvédés. Ez szinte lehetetlen volt a második világháború után, de mindig voltak olyanok, akik a nemzetért dolgoztak, köztük azok is, akik Galántán átvehették az elismerést.
Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke köszönetet mondott azért a közösségi munkáért, aminek eredményeként a Csemadok méltóképpen ünnepelte meg az alapítás 70. évfordulóját. A szövetség az elmúlt évben kerek évfordulót ünnepelt, Bárdos ezért kitért néhány fontos történelmi tényre: négy évtizeden keresztül mindenesként állt a felvidéki magyarság mellett, érdekérvényesítő szerepet is felvállalva. A rendszerváltás változást hozott a szövetség életébe, új körülmények között kellett működnie. De a Csemadok túlélte ezt az időszakot is. Az utóbbi években a magyar állam segítségének köszönhetően jobb körülmények között dolgozhatnak. Bárdos Gyula köszönetet mondott az alapszervezeteknek és a szórványban dolgozóknak.
Kiemelte: az idei év a tisztújítás jegyében zajlik majd, kéri ezért, hogy kellő alapossággal válasszák ki az új vezetőket, mert nem mindegy, milyen programmal vágunk neki az elkövetkező időszaknak, annak érdekében, hogy megmaradjunk.
Bárdos Gyula arra kérte a jelenlévőket, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy minél több gyermek tanuljon magyar iskolában. Kitért a parlamenti választások fontosságára is, mindenkit kérve, vegyenek részt a választáson.
Ezután a Vásárúti Dalárda Zsapka Zsolt vezetésével Vásárút környéki dalokat adott elő, majd átadták a Csemadok Életmű Díjakat. Elsőként Méry Margit néprajzkutató vette át az elismerést. A Csemadok néprajzi szakelőadójaként rendszeresen szervezett kiállításokat. Elsősorban a szlovákiai magyar népviseletek feltérképezésében és bemutatásában ért el jelentős eredményeket, a csallóközi gyűjtésén jelenleg is dolgozik. A kitüntetést a Csemadok vezetői adták át.
Mészáros Győző már gimnazistaként elkötelezte magát a Csemadok soraiban végzett tevékenység mellett. Mezőgazdasági mérnökként, később államtitkárként is segítette a szervezetet. Az 1970-es évek végétől tagja a Csemadok Galántai Területi Választmányának (korábban Járási Bizottságának), s az Országos Tanácsnak is. A magyar kultúra iránti szeretetet gyermekeire és unokáira is átörökítette. A Csemadok elnökségi tagjai adták át az életműdíjat, majd a Deáki Bukovszky Dorottya tolmácsolásában Márai Sándor Halott beszéd című verse hangzott el.
A szavalat után Metzner Valéria vette át az elismerést, aki úgy nőtt fel, hogy a Csemadok meghatározta mindennapjait, hiszen édesapja aktív tagja volt a színjátszó csoportnak, ő pedig súgóként segítette a színjátszókat, majd a Csemadok Rétei Alapszervezetének elnökeként is dolgozott. A Csemadok megalakulásának ötvenedik évfordulójára feldolgozta a helyi alapszervezet múltját, a hetvenedik évforduló alkalmából pedig az elmúlt húsz év eseményeit is megörökítette egy kiadványban. Metzner Valéria után Teleki Béla kapott kitüntetést, aki a Csemadok Fülekpüspöki Alapszervezetének tagja, éveken át vezette a Palóc Néptáncegyüttest, majd az Apró Palóc néptáncegyüttest. Évtizedek óta a helyi szervezet krónikása.
A Csemadok Életmű Díjak átadója után a Lukanényei Citerazenekar a Kodály Zoltán által gyűjtött lukanényei népdalokból álló csokrot, valamint a Radetzky-indulót adta elő nagy sikerrel.
A citerazenekar fellépése után átadták a Csemadok Közművelődési Díjakat is, melyben az alább felsoroltak részesültek.
Józsa Mónika karnagy, egyetemi oktató, diákként vers- és prózamondó versenyek résztvevője, majd a galántai gimnázium népi zenekarának prímása volt.
Tömösváry Mária igazi csemadokos családból származik, az egész család tagja a szövetségnek, 1999-től vezette az Óbásti Palóc Menyecskék asszonykórust nagy sikerrel, igazi közösséget összetartó egyéniség.
Remák Béla a Csemadok Szepsi Alapszervezetében a néprajzi szekciót vezette. Az ő kezdeményezésére állítottak emléket Szepsi Csombor Mártonnak, Szepsi Laczkó Máténak, Egressy Béninek és Esterházy Jánosnak is.
Tóth Ágnes aktív tagja a Csemadok Ragyolci Alapszervezetének, részt vesz a hagyományőrzésben és a rendezvények szervezésében, karnagya a ragyolci Jázmin Női Karnak.
Tóth László negyven éve tagja a Csemadoknak, 1976-ban bekapcsolódott a citerazenekar munkájába, 1989-től a vezetője. 2006-ban és 2018-ban hanghordozót is kiadott a zenekar.
Zsapka Zsolt a verséneklő Kor-Zár együttes alapító tagja, amely néhány éve megkapta a Külhoni Magyarságért Díjat. A Vásárúti Dalárda vezetője. A Csemadok Közművelődési Díjak átadója után a Kor-Zár együttes előadta többek között Tompa Mihály A gólyához című költeményét.
A Gyurcsó Istvánról elnevezett díjat idén Molnár László vehette át. Alapiskolás korától részt vett szavalóversenyeken. Dolgozott a Szőttes szervezőtitkáraként. Volt színházi referens, ekkor vette át a Csemadok a Jókai Napok és a Duna Menti tavasz szervezését. Szervezte a Melódiát, az amatőr énekesek és zenekarok versenyét. Hangja ismert a rádióból és számos esztrádműsor előadójaként, de mint műsorvezető is közkedvelt. Molnár László a díj átvétele után Gyurcsó Istvánra emlékezett, aki a Csemadokban kollégája volt, s tiszteletére a Költő kérdez című versét adta elő.
Végezetül átadták a Fábry Zoltán Díjat is, melyet olyan nem felvidéki személyiségek kaphatnak meg, akik sokat tesznek a Csemadokért és a felvidéki kultúra érdekében. Az idei díjazottat, Erdei Pétert Szalai Szilvia, a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társaságának elnöke méltatta. Erdei Péter a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet igazgatójaként segíti a felvidéki kórusok vezetőit, rendszeres részvételt biztosít a szakmai továbbképzéseken számunkra. Neki köszönhető az is, hogy Galánta és Kodály szülővárosa, Kecskemét ilyen intenzív baráti kapcsolatot ápol.
A díjátadó után a kitüntetettek nevében Mészáros Győző mondott köszönetet. „Tetteinket a nemzeti imánkból sugallt jókedv serkentette” – mondta. Beszéde végén azt kívánta, jó vezetői legyenek a felvidéki magyarságnak, és felhívta a figyelmet az összefogás fontosságára a magyarság megmaradása érdekében.
A rendezvény a Galántai Kodály Zoltán Daloskör előadásával ért véget. A közönség a kórussal együtt énekelte el Kölcsey Ferenc és Erkel Ferenc csodálatos művét, a Himnuszt.