Ez a gondolat vezérelte Batka Péternek a párkányi moziban tartott előadását, melyet a városi könyvtár szervezett a KULT MINOR és a város támogatásával.
Batka Péter megrögzött természetimádó, nemcsak szavakkal, hanem tetteiben is. A szülőfalujához, Kőhídgyarmathoz 2-3 kilométerre lévő Hegyfarkon, a maga által elnevezett Vadas tanyán él vagy tíz éve. A tíz évet Pozsonyban leélt háromcsaládos apa hazaköltözött a szülőfalujába, de nem egy összkomfortos emeletes lakóházba, mert már ekkor tudta – előző élete tapasztalatai alapján –, hogy egészséges életet csak természetközelben lehet élni.
Ezért feleségével, Mónikával, s akkor még kicsi gyermekeivel elkezdte építeni a megálmodott otthont, a községhez tartozó hegyen, az erdő szélén, mint a mesében.
Jó néhány évig eltartott az új otthon építése, hiszen a kútfúrástól kezdve minden alapvető életfeltételt magának kellett megteremtenie.
Mindeközben elkezdett állatokkal, kecskékkel, bárányokkal, nyulakkal foglalkozni, s az állattartáshoz szükséges munkálatokat, mint a szénakaszálás, betakarítás, a veteményeskert létrehozása a család mindennapi tevékenységei közé tartozott, és tartozik ma is, a legkisebb tagjától kezdve a serdülőkorban lévő leányukig. Számukra ezek a munkálatok természetessé váltak, de mindezek mellett a nagylány néptáncra jár, a kisebbek pedig apjukkal, anyjukkal sokféle mesterséget tanultak. Mert a feleség közben megismerte, megszerette az alkotás gyönyörűségét, és saját készítésű, egyedi kerámiáival hol kiállításokon, hol vásárokon jelenik meg.
Péter pedig minden időt kihasználva, főleg a a téli időszakban masszőrként, vagy csontkovácsként segít a rászorulókon. Ezeket a gyógyító módszereket erdélyi mesterektől tanulta, még ifjabb korában, időközben pedig elvégezte az érsekújvári egészségügyi szakközépiskola masszőr-ápoló szakát.
A természet közelsége adta lehetőségek motiválták a Batka házaspárt nyári táborok szervezésére, melyek évről évre egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Ezek a sátortáborok kicsit eltérnek a megszokott kényelmes, olykor összkomfortos táborozástól. Itt a természet ölén a gyerekek felnőttek felügyelete mellett elsajátítják a túlélés feltételeit, a tűzrakás, favágás, tábori főzés alapismereteit.
A Garam folyó közelsége nyaranta vízi programokra is serkenti őket. A vízi és szárazföldi túrák állandó kedvenc tevékenységeik közé tartoznak, amelyekhez hozzátartozik a halászat, csónakázás is. S elnyert pályázatok által, évszakonként visszatérve, a résztvevők négy évszak csodáit élhetik meg az erdőben, s követhetik a természet körforgását.
Előadásában felhívta a figyelmet nemcsak a túlélési praktikák megismerésére, de természet adta lehetőségekhez való visszatérés fontosságára is.
Batka Péter többször hangsúlyozta, ha lelki bajaink vannak, s kicsit szeretnénk kikapcsolódni, menjünk az erdőbe, mert az gyógyító hatású.
S természetesen többször elmondta azt is, hogy a legfőbb feladatunk, hogy a természetet, s vele együtt minden élőlényt védjünk, óvjunk, szeressünk.
Rajtunk múlik, hogy megóvjuk környezetünket, és megmaradunk, vagy önpusztító módszereinket folytatva tovább rohanunk a vesztünkbe.
Mindezen programjait a M.A.G. Polgári Társulás nevében szervezi, tagtársaival egyetemben egyre több érdeklődő javára. A Vadas tanyát tavasztól késő őszig mind több iskolai csoport látogatja, és sok-sok gyermek csodálja meg azt az élővilágot, amely valamikor elődeinek természetes környezete és a mindennapi élet része volt.
Az előadáson meglepően sokan voltak, s zömmel a fiatalabb korosztály képviselői, amely talán jelzi az érdeklődésüket egy élhetőbb élet iránt.