Az Európai Unió 2020-ig 20 %-os megtakarítást akart elérni az energiafelhasználás területén, s ezt az Európa 2020 stratégia öt kiemelt célja közé is beemelte.
Az eddigi eredmények alapján azonban ennek csupán a felét tudja teljesíteni 2020-ig, s bizonyossá vált, hogy szükségünk van további stratégiai politikai döntésekre az energiahatékonyság növelése érdekében. Itthon is!
Mivel az EU egyre több energiát importál egyre magasabb áron, és a forrásokhoz való hozzáférésben is vannak fennakadások, így az ellátás esetleges zavara komolyan akadályozhatja a gazdasági növekedést is, a meglévő, biztonságosan elérhető energiát magasabb fokon kell hasznosítani. Ebből is kitűnik, miért az energiahatékonyság az európai erőforrás-hatékonyság növelésének legfontosabb eleme. Az energiahatékonyság egyben költséghatékonyság is, és a leggyorsabb megoldás az ellátás biztonságának növelésére, az üvegházhatású gázkibocsátások csökkentésére, vagyis a klímavédelemre.
Tisztáznunk kell azonban néhány fogalmi kérdést is. Általában energiatakarékosságról szoktunk beszélni, ez azonban nem azonos az egyszerű, olyan spórolással, amikor például úgy használunk fel kevesebb energiaforrást (energiahordozót), hogy a szobát nem 22 fokra, hanem csak 20-ra fűtjük ki. A hatékonyságon alapuló energiatakarékosság azt jelenti, hogy ugyanazt a szolgáltatást vagy terméket kevesebb energia felhasználásával hozzuk létre. Vagyis: tartjuk a 22 fokot a szobában, de azt kevesebb energia felhasználásával. Azaz: az energiát hatékonyabban használjuk fel. Az egyszerű spórolásnak is megvan a maga szerepe, elsősorban a pazarlás kiküszöbölésében, de úgy vélem, a 21. században elsősorban a hatékonyság növelésére kell koncentrálnunk.
Az energiahatékonyság javítása az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy visszaszorítsuk az üvegházhatású gázok kibocsátását, energiafogyasztásunkat fenntarthatóvá tegyük, és növeljük az ellátásbiztonságot. Ehhez új technológiák bevezetésére, új, energiahatékony berendezésekre, jelentős innovációra van szükség az ipari fejlesztésekben és az építőiparban.
Az energiahatékonyság folyamatos növelése – mint cél – elősegíti a gazdasági fejlődést és növekedést, az új munkahelyek létrejöttét, párhuzamosan csökkenti a háztartások és a vállalkozások energiaköltségeit.
Az energiahatékonyság javítása olyan befektetésekkel jár, amelyek jelentős mennyiségű kezdőtőkét igényelnek, és csak évek múlva térülnek meg, tehát a közös és nemzeti gazdaságpolitikákban ennek megfelelő feltételrendszert kell kialakítani. Azonban ha figyelembe vesszük, hogy az Európa 2020 stratégia az energiafogyasztás 20 százalékos csökkenését csupán az üvegházhatású gázok kibocsátásának terén 100 milliárd euróra becsülte, az egyenleg magáért beszél.
A lehető legtöbb energiát a leggyorsabban az épületek energiaigényének csökkentésével lehet megtakarítani. Energiaigényük jelenleg a teljes uniós energiaszükséglet 40 %-át teszi ki. Az Európai Unió közös irányelveket adott ki annak érdekében, hogy az épületek tervezése során jobban érvényesüljenek az energetikai szempontok, és javuljon a világító-, fűtő-, hűtő- és melegvíz-rendszerek hatékonysága.
Szlovákiát is ösztönözni kell, hogy rövid, illetve hosszú távú tervei közé építse be azt a támogatási rendszert, mely Nyugat-Európában már tökéletesen működik. A múlt rendszer örökségeként ránk maradt, elavult épületekben pazarló módon használjuk fel az energiát. A lakóépületek korszerűsítése, ablakainak-ajtóinak cseréje, hőszigetelése a háztartások energetikai kiadásait jelentősen mérsékelheti. Ez ugyan már egyszer szerepelt a regionális operatív programok között Szlovákiában, de hatékonyabb formában újra be kellene vezetni.
Nem csupán a panelházak felújítására gondolok. Szükségünk lenne egy komplex támogatási rendszerre az újonnan épült-épülő házakra, különös figyelmet fordítva a passzív házakra, az úgynevezett zöldépületekre. Ezeket is lehetne európai uniós forrásokból támogatni, a szlovák minisztériumon keresztül, akár környezetvédelmi operatív programok keretében. Ez azonban csak akkor tud működni, ha egy kalap alá vonják az egészet, és egy megbízott központ koordinálja a 2014 – 2020-as időszakra vonatkozóan.
Mészáros Alajos EP-képviselő (EPP-MKP)
