A Hagyományok Háza a húsvéti ünnepkör részeként virágvasárnap rendez tematikus napot. A programsorozat palettáján az ünnephez illő koncertek, produkciók és gyermekműsorok szerepelnek.
A Hagyományok Háza második tematikus napján, a virágvasárnapi ünneppel összefüggésben online tartalmakat ad közre. E virtuális programok a tavaszt köszöntik, és egyben segítik a ráhangolódást a kereszténység legnagyobb ünnepére. Közel a húsvét, de a nagyböjt szigorú, utolsó időszaka, a nagyhét még hátra van. A műsorban – egy kerekasztal beszélgetésen – a résztvevők a böjt témáját járják körül és közreadnak néhány böjtidei receptet is.
Az ünnepet meghittebbé teszi egy egyházi énekes koncert, ugyanakkor az érdeklődők a Bihari János Táncegyüttes Passió című produkcióját is megtekinthetik. A tavasz eljövetelét Paár Julcsi gyerekeknek szóló összeállítása jelzi.
Ez alkalommal sem maradhat ki a kézműves foglalkozás, a gyerekek barkás virágkoszorút és gyapjúbáránykát készíthetnek, a felnőttek a húsvéti tojásfestés technikáit sajátíthatják el. A család apraja-nagyja ismét a mesék világába röpülhet, de a játék is a nap velejárója, hiszen a virágvasárnappal és a húsvéttal kapcsolatban számtalan furfangos kérdés vár megválaszolásra.
A húsvét előtti Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékünnepe. A Biblia szerint ezen a napon sokan a nép közül ruhájukat terítették az útra, és virágzó ágakat szórtak a szamárháton érkező Krisztus elé. Ennek nyomán került az ünnep szertartásai közé néhol a pálmás, északi tájakon pedig a barkás körmenet. A virágvasárnapi barkaszentelés ugyan egyházi eredetű szokás, de a szentelt barkát felhasználták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés és villámlás elhárítására is.
A virágvasárnaphoz kapcsolódó, nem szakrális eredetű népszokás a villőzés, más néven a kiszejárás. Fő kelléke a zöld villőág, melyet felszalagoztak, esetleg kifújt tojásokkal díszítettek. A villőág a tavasz hírnöke, a lányok a tavasz behozatalának jelképeként ezzel vonultak végig a falu utcáin. Egy menyecskének öltöztetett szalmabábut készítettek, amelyet kiszeként, kiceviceként emlegettek. A bábut – a zord tél és a böjt megszemélyesítőjét – a falu végén vízbe vetették, vagy elégették.
További információk ITT.
