Felvidéki Értéktárak Találkozója Csicsón

Csicsón szeptember 8-án harmadik alkalommal került sor a Felvidéki Értéktárak Találkozójára. A színes, gazdag és szívmelengető rendezvényre több mint 90-en érkeztek az ország különböző tájairól.

A tanácskozáson részt vett V. Németh Zsolt, a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos, aki felszólalásában közölte, 2012-ben indult az a kezdeményezés, mely célul tűzte ki, mutassuk meg a világnak, kik vagyunk, ne más tegye ezt meg helyettünk. Gyűjtsük össze értékeinket, hiszen ezek erősítik identitásunkat. A Felvidéken ez a feladat többszörösen fontosabb, mint odahaza. Antall József lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének mondta magát.

Ennek folytatása a gazdagodó kapcsolatok kiépítése. Trianon óta, egy évszázad alatt, rengeteg értéket hoztak létre. Nemcsak azok megőrzése fontos, hanem az újak létrehozása is.

V. Németh Zsolt (Fotó: Balassa Zoltán)

Gyors változások korát éljük, amikor értékrendek porladnak szét. Mi vagyunk az utolsó bástya. Ha ez elesne, ez a keresztyén Európa halálát jelentené. A hagyományok jövőképet, életformát határoznak meg. Ennek a mozgalomnak vonzónak és frissnek kell lennie. Legfőbb feladata, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben felvidékiként és magyarként.

Pető Péter, a Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktár Bizottság elnöke és megyei alelnök elmondta, szigetközi emberként odafigyel a Csallóközre. Nincs olyan kincs, ami ne kapcsolna össze! A mai világban kell megbecsülnünk értékeinket. Odahaza magyarnak megmaradni sokkal egyszerűbb. Ott van a polgármester és az önkormányzati képviselők. Itt azonban ezen felül kellenek a civil szereplők is. Partnerséget ajánlott, hogy az egyes emberek közötti kapcsolatok kiépüljenek.

Minél több mikrocsoport vegye föl egymással a kapcsolatot, hogy a Kárpát-medence egy nagy magyar teret alkosson. Legyen jó közösen magyarnak lenni. A határ többletfeladatok elé állít mindannyiunkat. Mosoly, barátság uralkodjék. Ne tekintsük a közös feladatokat nyűgnek, hanem hivatásnak.

Pető Péter (Fotó: Balassa Zoltán)

Huszár László váratlan halála után Rancsó Andrea vette át a Felvidéki Értéktár Bizottság vezetését, aki a felvidéki értéktárak helyzetével és jövőképével foglalkozott. Mi az, ami előre viszi ezt a mozgalmat? A fiatalok bevonására van szükség. Folytatni kell a gyűjtéseket. A kiszélesítést szolgálja, ha az emberekkel megismertetik eredményeiket. Tehát szükség van a reklámozásra. Ez erősíti a lokálpatriotizmust. Jobban be kell vonni a polgármestereket és iskolákat. Ami ott van a szívben, az érték. Fontos a digitalizáció. A mozgalom szakmai alapjait szükséges megerősíteni és előkészíteni a képzéseket. Az internetes oldalaikat hozzáférhetőbbé kell tenni és fel kell használni az oktatásban. Számba vette a Felvidéki Magyar Értéktár elnökségének feladatait is. Ezek közé tartozik az önálló arculat kialakítása, rendezvények és kiállítások tartása, szakmai továbbképzés biztosítása, kiadványok megjelentetése, a weboldal fejlesztése és az értékgyűjtés kiszélesítése.

Egyperces néma csenddel adóztunk Huszár László emlékének (1951-2021), majd egy rövid film emlékezett munkásságára és érdemeire. Hiánytalanul tovább kell vinni mindazt, amiért dolgozott – mondta Fekete Irén tanár, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke.

Ezután megnyitották az értékkiállítást, mely bemutatta az egyes települések értékeit és a helyi kézművesek munkáit. Hímzéseket, ételeket, régi fényképeket, kiadványaikat és kenyeret meg szőlőt…

Rancsó Andrea (Fotó: Balassa Zoltán)

A továbbiakban bemutatkozott a Hetényi és Csilizközi Értéktár (az előbbit Czibor Angelika, hetényi iskolaigazgató, az utóbbit Hoffner Tibor és Bazsó Gabriella mutatta be). Rozsnyó és vidéke értékeit Beke Beáta ismertette. Idén július 10-én alakult meg a Rozsnyó és Vidéke Értéktár Bizottság, mely 13 települést ölel fel. Idén szeptemberben kezdik meg a munkát.

A Gömöri Kézművesek Társulását Nagy György és Majoros Jácint mutatta be. Őket a FÉB tüntette ki, ugyanúgy mint a Felföldi Dalia Iskolát.

Alapítását 15 éves kutatás előzte meg – mondta Kopecsni Gábor, annak vezetője. Kutatásuk kiterjedt a felvidéki, magyarországi és erdélyi területekre, valamint Mongóliára is. E néven 2018-ban váltak önálló harcművészeti iskolává. 13 könyvben adták közre kutatási eredményeiket és 8 díjazott pályaművel büszkélkedhetnek. A magyar katonai és népi harci testkultúrával foglalkoznak, melynek nemzetmegtartó, testerősítő és jellemnevelő szerepet szánnak. Eszközeik a szablya, íj, fokos, bot, karikás ostor, hajítófegyverek és a magyar népi birkózás. Központjuk Gömörpéterfalán található, mely Magyar Közösségi Házként működik.

Lengyel Ákos bemutatta a komáromi szekeresgazdák bandériumát és ruházatát. Az utóbbit Kelemen István, a gazdák leszármazottja magára is öltötte.

Bödők Károly szakmai alelnök arról értekezett, hogy a feltárt értékeket dokumentálni kell, de digitalizálni is. Lassan már az okostelefon is elavul. A Felvidéki Értéktár külön mobilalkalmazáson keresztül is elérhető és az előadó a gyakorlatban mutatta be annak használatát. Ez alkalmas kétoldalú kapcsolatra. Ha valaki rátalál egy értékre, le tudja fotózni, meghatározhatja GPS-koordinátáit, ellenőrizheti, vajon szerepel-e már az értéktárban. Az aktív segítőket könyvjutalomban részesítik.

A fiatal kincskeresőket arra buzdították, hogy kutassák fel a helyi értékeket és személyeket. Szanyi Mária néprajzkutató, aki e helytörténeti kutatások főszervezője, a Mindennapok Hősei közül most öt személyt méltatott.

A 95 éves Puss Annát (Kismagyar-Tonkháza), akinek családi története kötetben is megjelent. Győry Szilveszter hajógépészről az unokája írt dolgozatot. 170 rózsát nemesített. (Az egyiket a Beneš-dekrétumok áldozatainak nevezett el.)

Ő nem tudott eljönni. Zsok Gizella muzeológus, helytörténész, volt könyvtárigazgató, műemlékvédő szerteágazó tevékenységet tudhat maga mögött. Gazdag szakmai múlttal rendelkezik, több díj tulajdonosa, a Pro Futuro Villa Kezw Polgári Társulás alapítója. Kohút Milán birkózó és edző, országos bajnok, a veterán világbajnokság ezüst- és kétszeres bronzérmese, tehát jeles sportoló, aki szülőfaluja, Madar sportéletét lendítette fel és a csicsói Nagy Géza, a Magyar Kultúra Lovagja, faszobrász, fafaragó és helytörténeti író.

Ezzel kapcsolatosan köszönetet mondtak a felkészítő tanároknak is.

A csicsói Molnár Gábor pedagógus és Gyurán Ágnes, a FÉB titkára az Értékmunkafüzet szerepét ismertették az oktatásban.

A Magyarnak Maradni Emlékpark központi része (Fotó: Balassa Zoltán)

A sikeres rendezvény végén Csicsó értékeit mutatták be a helyszínen. A református templomban kezdtük, majd a katolikusban folytattuk. Megnéztük a felújítás előtt álló tájházat, a Hét vezér szoborparkot, a Magyarnak maradni emlékparkot, a Tanárok emlékoszlopát, az iskolában Gáspár Sámuel emlékszobáját. A séta filmvetítéssel ért véget a kultúrházban, mely otthont adott a rendezvénynek.

(Balassa Zoltán/Felvidék.ma)