Ezt a rövid, bemutatkozó beszélgetést is a losonci utcán gyalogolva készítettük el Demecs Andreával, mögöttünk a Kármán suli, azaz a losonci magyar iskola diákjaival, akiket ő vezetett a Kármán-emlékműhöz éppen. Andrea ugyanis szinte mindig mozgásban van, mint a jelenkori losonci magyarság mozgatórúgója.
A város magyarsága – az összlakosság 8%-a – már több mint egy évtizede nem tudhat magáénak egyetlen magyar képviselőt sem a képviselő-testületben és ez végtelenül szomorú tény. Talán a jelenlegi alpolgármesterről, Baculík Pavolról mondhatjuk el, hogy a helyi magyarság nem hivatalos istápolója, hiszen, ha nem is anyanyelvi szinten, de bírja a magyar nyelvet, és szinte mindig megjelenik sajátos lelkesedésével a városi, vagy járási magyar rendezvényeinken, kapcsolatban van a magyarokkal.
Andrea amolyan bevállalós fajta, vezeti a Csemadok városi alapszervezetét, istápolja a nagylányokat a Losonci járás tánc-, és énekcsoportjaiban, bált szervez többedmagával és a losonci magyar iskola pedagógusaként gondja van a sok-sok magyar nebulóra is.
A Szövetség nevében tehát ő az egyetlen magyar induló Losoncon és amikor az esélyeiről faggatnám, a nemrégiben elhunyt példakép, Böszörményi István szavait idézi: ha nem is sikerül mindig győznünk, láttatni kell magunkat, tudnia kell Losoncnak, hogy a magyarok itt vannak és itt lesznek még sokáig!
Mi mást is kívánhatunk Demecs Andreának és rajta keresztül Losonc magyarságának, mint sikeres választási csatát, hogy elmondhassák, megfogyva bár, de törve nem, a csatát becsülettel megvívták, és ha azt még győzelemre is viszik, akkor abban közrejátszik az égiek, a sok-sok nagyszerű losonci magyar szellemi erejének segítsége is.
(Papp Sándor/Felvidék.ma)
