A lakosság megzavarodásától és az emelkedő árak kiváltotta panaszáradattól tartva Szlovákia kormánya 160 millió koronát költ arra az országos hadjáratra, amelynek célja elmagyarázni, mi minden fog történni, ha az országban fél év múlva az euró lesz a törvényes fizetőeszköz.
Közgazdászok véleménye szerint a népesség szegényebb rétegeit fenyegeti a legnagyobb veszély, a valutareform esetleges negatív velejárói miatt. Utóbbiak közé sorolják megfigyelők az infláció megugrását és a jövedelmi különbségek fokozódását, amennyiben a bérek és a nyugdíjak nem követik az infláció ütemét.
Robert Fico miniszterelnök két évvel ezelőtt nagyobb jólétet hirdető ígéretekkel nyerte meg a választásokat azután, hogy elődje, Mikuláš Dzurinda kormánya számos takarékossági intézkedést hajtott végre. Fico máris figyelmeztette a vállalatokat: az euróra történő átállást ne használják fel ürügyként áremelésre; az erre vetemedőket börtönbüntetéssel fenyegette meg. Az intelemnek jó oka van: számos EU-tagállamban (így Német- és Olaszországban, Ausztriában) volt precedens „árukapcsolásra”, vagyis a valutareformmal egyidejűleg rengeteg termék és szolgáltatás ára emelkedett.
Szlovénia után Szlovákia lesz az egykori kommunista tömb második országa, amely az EU-n belül csatlakozik az eurózónához. Pozsony ezzel mintegy megkoronázza a csaknem két évtizede tartó átállást a tervutasításos gazdálkodásról a piacgazdaságra. Ugyanakkor az is tény, hogy Szlovákia lesz az euróövezet legszegényebb állama. Hivatalos adatok szerint az országban az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) mindössze 62 százaléka az Európai Unió átlagának.
A nyugat-európai és a szlovákiai árszínvonal konvergenciája csak inflációval (pénzhígulással) valósulhat meg, hiszen a korona, amelynek árfolyamát az euróhoz kötötte Pozsony, nem értékelődhet fel – szemben a szomszédos Cseh-, Lengyel- és Magyarország valutáival. Utóbbiak későbbre halasztották az euró bevezetését, addig pedig nemzeti valutáik tovább erősödhetnek az euróval szemben.
Egy tavasszal készített felmérés tanúsága szerint a szlovákok csaknem háromnegyede tart attól, hogy az euró bevezetése az árak emelkedésével fog együtt járni. Számos közgazdásznak is ez a véleménye.
A Reuters által július közepén végzett közvélemény-kutatás azt mutatja: 29 pénzügyi elemző közül 22 nem hiszi, hogy Pozsony képes lesz az EU által megszabott keretek között tartani az inflációt. Az uniós kritérium értelmében az áremelkedés üteme legföljebb 1,5 százalékkal haladhatja meg a legalacsonyabb inflációs rátával rendelkező három EU-tagállam mutatójának az átlagát.
„Szlovákiában általában alacsonyak az árak, ezért fölfelé történő kiigazításra lesz szükség” – mondta Nigel Rendell, az RCB Capital Markets munkatársa. Szlovéniában, amely idén januárban vezette be az eurót, júniusban az infláció mértéke 6,8 százalék volt, messze a legmagasabb az euróövezetben.
A Fico-kormány eurót népszerűsítő kampánya meglehetősen egysíkú. A sajtóban jóformán semmi nem olvasható a közelgő valutareformról. Fico ugyanis úgy döntött: a kormányát támadni vagy bírálni merészelő orgánumok (köztük az ország legjelentősebb napilapjai: SME, Hospodárské Noviny, Pravda) nem részesülnek a jól fizetett kormányhirdetésekből. Az országos napilapok közül egyedül a bulvár jellegű Novy Cas közli az euró bevezetéséhez kapcsolódó hirdetéseket, a kormány emellett tv-spotokkal kívánja eloszlatni a lakosság aggodalmait.
A csapásirányok egyike a szlovák társadalom legszegényebb rétegét, a romákat célozza. A kampány keretében a Romathan társulat zenés, táncos színdarabbal járja a romák lakta – zömmel kelet-szlovákiai – településeket, hogy megnyugtassa az embereket: jövedelmük – amely a családok jelentős hányadának esetében állami segélyből áll – az átállás után sem lesz kevesebb, azért ugyanannyi fognak tudni vásárolni, mint január elseje előtt.
„Az elgondolás az volt, hogy az euró bevezetését valóban érdekes módon értessük meg az emberekkel – mondta a brit hírügynökségnek Karel Adam, a Romathan társulat vezetője. – A roma színházon át történő meggyőzés a nemzeti bank ötlete volt. Ők úgy vélték, hogy mi állunk a legközelebb a roma közösséghez, s igazából mi értjük a romák mentalitását.”
Kelet-Európa 9-12 milliósra becsült roma közössége a térség társadalmainak legszegényebb rétegét alkotja, az itteni romák életszínvonala jócskán elmarad nyugati sorstársaikétól.
Zdenek Lukas, a bécsi székhelyű nemzetközi gazdasági tanulmányok intézetének elemzője szerint az infláció mindig a szegényeket sújtja a legkeményebben. „Az inflációt gerjesztő egyik legfőbb tényezőt az energiaárak jelentik, ezek igen fontos komponensei a szegény rétegekre jellemző fogyasztói kosárnak” – mutatott rá Lukas. A másik fontos tényezőt az élelmiszerárak képezik. Márpedig az európai államokban az idei év első felében fölerősödött infláció fő oka az energia és az élelmiszer árának szokatlanul gyors növekedése volt.
PrivátBankár
