Újra az alsósztregovai Madách-kastélyban gyűltek össze Madách Imre tisztelői. Október 3-án immár huszonegyedik alkalommal szervezték meg a Madách Imre Irodalmi Napot. Az esemény középpontjában az idén százhetven évvel ezelőtt elhunyt Fráter Erzsébet élettörténete állt.
Jarabik Gabriella, az alsósztregovai irodalmi múzeumot is fenntartó Szlovák Nemzeti Múzeum – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma igazgatója köszöntőjében visszaemlékezett arra, hogy 2004 óta szervezik meg az irodalmi napot. Ekkor kerültek bemutatásra, majd kiállításra Kass János grafikusművész Az ember tragédiája illusztrációi.
Jarabik Gabriella (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Mint jelezte:
több mint két évtizede igyekeznek érdekes kutatási eredményeket bemutatni az irodalmi nap keretei között.
Mindez a széleskörű együttműködés eredménye – húzta alá az igazgató.
„Ma egy olyan emberre emlékezzünk, aki munkásságával, gondolkodásával és életszemléletével tér és idő határain átívelő örökséget hagyott ránk” – emelte ki beszédében Ľuboslav Dobrocký, Alsósztregova polgármestere. Hozzátette, Madách nem csupán író, tragédiaszerző volt, hanem olyan gondolkodó s látnok, akinek felvetésére a mai napig keressük a választ.
Nagy Tímea és Ľuboslav Dobrocký (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A Madách-kastély nagytermében tartott eseményen elhangzott,
idén emlékezünk Madách Imre feleségének, Fráter Erzsébet halálának 150. évfordulójára.
A jubileum kapcsán több program is tisztelgett a tragédiaíró felesége előtt.
Dana Veselovská (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Praznovszky Mihály Madách-kutató legújabb, még megjelenés előtt álló kötetéből olvasott fel a nagyérdemű közönségnek. Aki belehalt a halhatatlanságba című leendő könyv Fráter Erzsébet életét taglalja. Megjegyezte, rendkívül tragikus kanyarokat vett az élete. Az október 3-ai eseményen a könyv utolsó részét olvasta fel a szerző, ezt a fejezetet az alkalomra külön kis kiadványban is megjelentették.
A fentebb jelzett fejezet Fráter Erzsébet utolsó, Nagyváradon töltött időszakát mutatja be. Ebben az időben Madách Imre elvált feleségeként hányatott sors jutott számára. Betegen, megalázva és szegénységben tengette életét, s alig 45 éves korában, 1875. november 17-én hunyt el.
Kiss Stúdió Színház előadása a pinceszínházban (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Ugyancsak a feleségről szól Dana Veselovská, az alsósztregovai irodalmi múzeum munkatársának előadása. Fráter Erzsébet nyomában eredt Nagyváradon, egy tanulmányút kutatásait foglalta össze képes beszámolójában. Bár érintette Erzsébet életének főbb mozzanatait, az előadás gerincét a nagyváradi évek adták, a képes beszámolójában pedig Erzsébethez kapcsolódó, még fellelhető helyszíneket mutatta be.
Boldog szerettem volna lenni címmel a nagyváradi Kiss Stúdió Színház mutatta be Fráter Erzsébethez kötődő előadását a kastély pinceszínházában.
Faületetés a kastélyparkban (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A hagyományokat követve a tágas kastélyparkban emlékfákat ültettek. A tisztelet jeleként elsőként Praznovszky Mihály emlékfáját ültették el, ezzel köszönték meg a szervezők több évtizedes szerteágazó együttműködését.
Az utóbbi években az irodalmi napok keretében egy-egy felvidéki magyar gimnázium diákjait hívják meg a szervezők. Most a somorjai Madách Imre Gimnázium fiatalsága jelent meg Alsósztregován. A somorjai gimnázium az egyetlen felvidéki középfokú intézmény, amely felvette a nagy tragédiaíró nevét. Ők is emlékfát ültettek a kastélyparkban.
Bővült a Madách Pantheon, Praznovszky Mihály ismereti az új személyek munkásságát (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A 2023-as Madách-bicentenárium alkalmával Madách Pantheont hoztak létre a parkban.
Itt azon személyek kétnyelvű emléktábláit helyezik el évente, akik művészi és szakmai tevékenységükkel hozzájárulnak Madách kultuszának továbbéléséhez.
Minden évben öt személy kap emléktáblát. Idén a következőkkel bővült a panteon: Jászai Mari színésznő, aki Az ember tragédiája 1883-as ősbemutatóján játszotta Éva szerepét. Alexander Dietze, aki elsőként fordította le német nyelvre a tragédiát. A kétszáz éve született Jókai Mór, akiről Madách, a pályatársa, igen elismerően nyilatkozott. Riegel Alajos, a kastélypark szegletében lévő Madách-sírhely monumentális Ádám-szobrának alkotója szintén bekerült a panteonba. Tavaly emlékeztünk az irodalmi múzeum megalakításának hatvanadik évfordulójára. Az 1964-es megnyitásban nagy és elévülhetetlen szerep jutott Balassa Gézának. Rá is emléktábla emlékeztet a kastélyparkban. A személyekről hamarosan külön cikkben bővebben is írunk.
Tomáš Krahulec (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az irodalmi nap utolsó pontjaként a Madách-emlékmű megkoszorúzására került sor. Tomáš Krahulec, a Nógrád- és Polyáni-hegység Turisztikai Szervezet igazgatója magyar nyelvű beszédében hangsúlyozta Madách Imre halhatatlan örökségét, gondolatainak időtlenségét. „Madách Imre arra tanít minket, hogy az emberiség képes legyőzni a legnagyobb akadályokat is, de csak akkor, ha egyesítjük erőinket” – hangzott el az emlékmű előtt.
A rendezvényen részt vevő intézmények, szervezetek képviselői a tisztelet koszorúit helyezték el a monumentális emlékmű talapzatán.
Koszorúzás az emlélműnél (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Pásztor Péter/Felvidék.ma
