Orosz Örs, Nyitra megye és Komárom város képviselője, valamint Andruskó Imre városi és megyei képviselő (mindketten Magyar Szövetség) közös sajtótájékoztatón számolt be a megyei és helyi ügyekről, köztük a Duna Menti Múzeum vezetőváltásáról, a megyei orvostámogatási program jövőjéről és az aktuális költségvetési kérdésekről.
Támadás a „Felvidék” szó miatt
Orosz Örs elmondta, a Szlovák Megújhodási Mozgalom (Slovenské hnutie obrody) beadvánnyal fordult a megyei közgyűléshez, amelyben azt kérték, hívják vissza őt a Nyitra megyei kulturális bizottság éléről. Az indoklás szerint a tavaly megjelent Szlovákia útikönyv borítója és szövege „nem felel meg a szlovák nemzeti narratívának”, mivel a „Felvidék” megnevezést és a magyar helyneveket is használja.
„Ez az ügy túlmutat egyetlen könyvön – ez arról szól, hogy szabadon beszélhetünk-e a saját tájainkról a saját nyelvünkön” – fogalmazott Orosz. A megyei mentelmi bizottság – melyen minden frakció egy fővel képviseltette magát – végül elutasította az indítványt, és kimondta: sem összeférhetetlenség, sem szabályszegés nem történt. A kiadványt pedig értékes kulturális munkának minősítették a megyei képviselők, ami népszerűsíti Szlovákia épített örökségét, kulturális kincseit – ezt külön megköszönte nekik Orosz. A Peter Kresánek művészettörténész által írt és szerkesztett, Szlovákia történelmi, építészettörténeti, képzőművészeti emlékeit és látnivalóit bemutató enciklopédiát a Sine Metu Egyesület fordította le és adta ki magyar nyelven – erről ITT olvashatnak bővebben.
Fotó: Szalai Eriks/Felvidék.ma
Orosz Örst idén már harmadszor jelentették fel, de a Magyar Szövetség több politikusa, megyei és önkormányzati képviselők, polgármesterek ellen is tettek feljelentéseket az utóbbi időben vélt irredentizmus, kétnyelvű útjelzőtáblák miatt, vagy más, megalapozatlan vádakkal.
Lemondott a múzeumigazgató
A sajtótájékoztatón Orosz beszélt arról is, hogy egészségügyi okokra hivatkozva lemondott a komáromi Duna Menti Múzeum igazgatója, Paterka Pál, aki év végéig tölti be tisztségét. Az intézményt 2024 tavasza óta vezető régész irányítása alatt a múzeum megépülése óta a legnagyobb felújításán esett át. A régió legnagyobb emlékezetpolitikai beruházása 2 millió eurós megyei támogatásból valósult meg, melynek során több hiányosságra is fény derült – erről ITT írtunk. Orosz szerint Paterka Pálra régészként a jövőben is számítanak a múzeumban.
A Nyitra megyei önkormányzat már kiírta a pályázatot az új igazgató kinevezésére, a döntést várhatóan december 15-én hozza meg a megyei közgyűlés. Orosz szerint az új vezetésre komoly feladatok várnak: az Európa Nostra díjas bástyai kőtár kiállításának megújítása, a Zichy-palota 200 ezer eurós felújítása, egy új állandó kiállítás létrehozása, valamint az Izsán épülő, UNESCO-védett leányvári látogatóközpont átvétele. Orosz szerint azonban jelenleg az a legfontosabb, hogy az állandó tárlat visszakerüljön a főépületbe és újra működjön, hiszen jelenleg egyáltalán nincs a múzeumnak bevétele – hangsúlyozta a képviselő.
Megyei programok és költségvetési gondok
Orosz beszélt a megyei orvostámogatási programról is, amely a fiatal orvosok hazatérését segítette anyagi támogatással. A program sikeresnek bizonyult, de idén a megyei költségvetés hiánya miatt nem tudták újraindítani. „Ez nem végleges leállás, a jövő évi büdzsében mindenképpen vissza kívánjuk állítani” – mondta.
A képviselő szerint a megyei kulturális intézmények – köztük a Komáromi Jókai Színház, a múzeum és a könyvtár – költségvetését sikerült megőrizni, ami szerinte fontos eredmény „a megszorítások és az energiaárak emelkedése közepette”.
Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma
Komárom költségvetése: viták és kompromisszumok
A városi ügyekről Andruskó Imre képviselő számolt be, aki szerint a komáromi költségvetés előkészítése „példátlanul kaotikusan” zajlott. A tervezet egy hét alatt több mint kétmillió euróval nőtt (50 millió euróra), amit szerinte semmilyen szakmai indok nem támasztott alá.
Ennek ellenére a Magyar Szövetség képviselői megszavazták a büdzsét, mert fontosnak tartották a kulturális és sporttámogatások folytonosságát. Ahogy a megyén, úgy Komáromban sem csökkentették a támogatásokat, Andruskó ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy „a város pénzügyi mozgástere egyre szűkebb, és hosszú távon átgondolt takarékosságra lesz szükség”.
Iskolák a fogyó diáklétszám szorításában
A megyei oktatási rendszer is komoly kihívásokkal néz szembe. Andruskó Imre elmondta: húsz év alatt 30–50 százalékkal csökkent a középiskolás diákok száma Nyitra megyében (szlovák, magyar vegyesen). Kiemelte a magyarok által lakott járásokat. Az elmúlt tíz évben a Komáromi járásban 28%-kal, a Lévaiban 45%-kal, az Érsekújvári járásban pedig 48%-kal, míg a Vágsellyei járásban 45%-kal csökkent a középiskolás diákok száma. Ennek következtében több intézmény összevonása vagy profilváltása vált elkerülhetetlenné – jegyezte meg. „Nem bezárni akarunk, hanem megmenteni, amit lehet – de ehhez racionális szerkezet kell” – tette hozzá a képviselő.
Szalai Erika/Felvidék.ma
