A Magyar Szövetség Pozsonyban tartotta meg IV. Országos Kongresszusát. A kongresszuson új alapszabályt fogadtak el, mely alapján a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát egyensúlyba hozza a központ felelősségvállalásával.
Mint Gubík László a kongresszus nyitóbeszédében kifejtette:
úgy forduljunk rá a 26-os választási évre, hogy pontosan tudjuk azt is, mi a feladatunk, milyen út vezet a cél eléréséhez, és minek kell teljesülnie a célszalag győztes átszakításához.
Jelezte, a Magyar Szövetség az egyetlen magyar párt, az egyetlen régióinkat ismerő, az egyetlen nemzetiségeket is felkaroló, az egyetlen tisztességes politikai kultúrát és közbeszédet pártoló, az egyetlen sem kormánynak, sem ellenzéknek be nem hódoló szövetség.
Kiemelte,
a mai napon asztalra tették azt a 15 éves távlatba tekintő programtervezetet, ami a kassai országos tanácson meghirdetett 13 pontra épülő Együttélés 2040 alapdokumentum alapja.
Ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó, de a világ összes pártjával összehasonlítva a regionálist és decentralizációt még mindig sokkal jobban tisztelő és alkalmazó új alapszabály.
Hangsúlyozta a mozgósítás fontosságát: „ki kell alakítanunk egy mikrorégiókra, sőt településekre lebontott problématérképet. A következő járási elnökségi üléseken legyen ott a ceruza, és indulhat a településre lebontott problématérkép megrajzolása, amelyhez ajánljuk a segítségünket és kérjük a helyi erők támogatását.”
Az Együttélés 2040 címet viselő pártdokumentummal kapcsolatban kifejtette: „belső felmérésünk rámutatott arra, hogy a felvidéki magyarokat foglalkoztató ügyek legelső helyein a következő témák állnak: az árak drágulása és az elhibázott konszolidáció következményei. Az észak-dél, illetve nagyváros-vidék közti regionális különbségek az utak, munkahelyek és infrastruktúra terén. Az egészségügy állapota.
(Fotó: JP/Felvidék.ma)
Jelezte, oda kell figyelnünk a vidékre és a családokra is. A jövőképhez hozzátartozik a magyar ajkú romák ügyének kötelező paneleken és simogató szavakon túli határozott felkarolása is.
Megjegyezte, az agráriumhoz a magyaroknál senki nem ért jobban errefelé. Az ország éléskamrája még mindig a Csallóköz, amely a leggazdagabb gabonatermő és a legnagyobb állatállomány is itt található.
A nemzetiségi iskolahálózat sajátosságainak külön törvényben szabályozása is régi mulasztása a mindenkori oktatási rendszernek
– hangzott el a kongresszus elnöki beszédében. Erre a júliusi komáromi konferenciabeszélgetésen fel is hívták az oktatási miniszter figyelmét. Amíg elérkezik ebben a kérdésben az áttörés, addig a mostani nem kielégítő jogszabályi háttér mellett kell berendezkednünk iskoláinkkal egy minőségi és fenntartható működésre.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben, vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnök barátsága nem hozta meg a Kánaánt a Felvidékre. Ficóék a nemzetiségpolitikában egyelőre olyanok, mint a Napóleon bukása után visszatérő Bourbonok. Semmit nem felejtettek és semmit nem tanultak” – mondta a pártelnök.
Aláhúzta: mi egyedül képviseljük azt a nemzetiségek jogai mellett kiálló gondolatot, hogy minden elismert nemzeti közösségnek nemzetiségi szószólói hely jár a pozsonyi parlamentben.
A ma zajló kongresszuson három dokumentumot, az új alapszabályt, a kommunikációs alapelveket és az Együttélés 20-40-et fogadták el a jelenlévők.
Felvidék.ma
