Az időjárás rosszabbra fordulásával a héten megkezdődött a fűtési szezon. A táv-hőszolgáltatók szeptember elsejétől figyelik a napi átlaghőmérséklet alakulását, s ha az két napon keresztül 13 Celsius fok alatt marad, és a harmadik napon sem valószínű, hogy melegebb lesz, megindul a távhőszolgáltatás.
Ennek mindenki örül, hisz az egyre hidegebb lakásban nem kellemes hosszabb ideig tartózkodni. Annak már kevésbé, hogy ismét többet kell fizetni a fűtésért. Sajnos az idén is így van ez, ahogy ahhoz az évek során már hozzászokhattak a távfűtésre kapcsolt lakások tulajdonosai. Az új fűtési szezonban mintegy húsz százalékkal kerül majd többe a meleg. Tavaly egy gigajoul előállítása 650 koronába került, szeptembertől a táv-hőszolgáltatók 800 korona körüli összeggel számolnak majd. Ha ezt éves viszonylatban és lakásonként 40 gigajoulos fogyasztással átszámítjuk a havonta kifizetendő összegre, akkor 2670 koronát kapunk, amely éppen ötszáz koronával több, mint az előző fűtési szezonban fizetendő összeg volt. Lehet, hogy sokaknak már ettől is melegük lesz, a lakások hőmérséklete azonban biztosan nem ettől válik kellemesebbé. A távhő ára elsősorban ott emelkedik, ahol földgázt használnak a fűtőerőművekben. Az alternatív tüzelőanyagok, mint például a faforgács, mérsékelhetik az áremelkedést. Van erre példa az országban. Ugyancsak csökkenthető a fogyasztás különféle takarékossági intézkedésekkel, így a külső falak szigetelésével vagy az ablakok cseréjével. Ez sem olcsó azonban, s a megtérülésre éveket kell várni.
Felvidék Ma, Pátria, h,
