Kritikus, de konstruktív és lényegre tapintó, illetve üres és frázisoktól hemzsegő. Ilyen reakciók is születtek Andrej Kiska csütörtöki, június 18-i országértékelése kapcsán. Az ellenzék és kormányoldal egymástól teljesen eltérően ítélte meg az államfő beszédét, amelyben elsősorban az oktatás, az egészségügy és az igazságszolgáltatás terén sürgetett változásokat. Magyarországot jó szomszédként érintette értékelésében, a felvidéki magyarok sajátos gondjairól azonban most sem tett említést.
Andrej Kiska felvázolta a problémának vélt társadalmi kérdéseket, megállapításaival egyet lehet érteni, kezdte nyilatkozatát a Felvidék.ma-nak Berényi József. Amit az egyes régiók közötti különbségek, az oktatás, az igazságszolgáltatás és az egészségügy területén megfogalmazott, az MKP elnöke szerint is létező gondok.
A problémafelvetés mellett nem tett megoldási javaslatokat, de ez nem is elsősorban az államfő feladata, hanem a politikai pártoké, véli Berényi, aki érdekesnek tartja, hogy a külügyről szólva Kiska megdicsérte a kormányfőt és a külügyminisztert, holott tudnivaló, hogy több kérdésben eltérő a véleményük. „A bevándorlásról tartott megállapításait a beszéde leggyengébb részének tartom, hiszen ellentmondásba került önmagával. Elmondta, hogy Szlovákiának segítenie kell a bevándorlókon, ugyanakkor a kvótarendszert nem tartja perspektivikusnak, hozzátéve, hogy létezik migránsok okozta társadalmi feszültség és gond” – fogalmazott a pártelnök. Berényi úgy ítéli meg, magyar szempontból beigazolódni látszik, hogy öt évvel az MKP parlamentből való kikerülését követően a felvidéki magyarokat érintő problémák is kikerültek a közbeszédből.
„Andrej Kiska a magyarok szavazatának köszönhetően is köztársasági elnök, ennek ellenére egyetlen szóval sem vette védelmébe a magyar kisiskolákat, pedagógusokat, diákokat és szülőket, holott tudjuk, hogy a közoktatásban tervezett változások a mintegy 260 alapiskolánkból százat veszélyeztetnek. Én nem hiszem, hogy az elnök erről a problémáról nem tud, mégsem szólt róla. Ez elfogadhatatlan, annak a tudatában is, milyen sok magyar szavazatot kapott” – fogalmazott az MKP elnöke. Ugyanakkor, teszi hozzá, Kiska nagyra értékelte, hogy Magyarország nem éleszti újra a múlt kísérteteit, így ma jószomszédi viszonyt lehet vele ápolni. „Ezt mind fontos elemnek tartjuk, de ez még nem ok arra, hogy a problémákat folyamatosan a szőnyeg alá söpörjék, akár köztársasági elnöki funkcióban is” – véli Berényi.
Bugár Béla, a Most-Híd elnöke a Sita hírügynökségnek elmondott reakciójában úgy vélekedett, hogy az államfői beszéd is megerősítette, Szlovákiának rendszerszintű változtatásokra lenne szüksége. „Az egészségügy, az igazságszolgáltatás, az oktatásügy csak így tudják jobban szolgálni a polgárokat.” érdekeit szolgálni.
Ján Figeľ KDH-elnök úgy látja, új hagyomány születik a szlovákiai állapotokról való párbeszéd terén, amelyben a korábbinál jóval több a politikai kultúra. Az államfő értékeléséből munkanélküliség témáját hiányolta.
Ján Podmanickýnek (Smer) az elnöki beszéd csalódást okozott. Elvárta volna, hogy Kiska nem a sajtóban megjelent információkat ismétli el, hanem ismerteti a problémamegoldással kapcsolatos nézőpontját is.
Ján Baránek, politológus az értékelésből azt hiányolta, hogy Kiska nem nevezte meg egyértelműen a korrupciót mint „Szlovákia legnagyobb problémáját”, amelyet az oligarchák gerjesztenek. „Meglepett, hogy kerülte ezt a témát”- fogalmazott az elemző.
BA, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”54420,54366,54208,53811,53625,53178,53037″}