A közelmúltban Dunaszerdahely városa sokat foglalkozott a szomszédos Egyházkarcsán épülő ipari park ügyével, ahol új akkumulátorgyárat is szeretnének felépíteni.
Az Egyházkarcsára tervezett akkumulátorgyár veszélyezteti a csallóközi ivóvízkészletet, ezzel együtt pedig egész Szlovákia ivóvízellátását. A Banner Baterien osztrák cég azonban minden követ megmozgat, hogy jó színben tüntesse fel magát. Nemrégiben a Szlovákiában kiadott magyar nyelven megjelenő katolikus hetilap 50. számában fél oldalas cégbemutató olvasható M.P. tollából.
Vajon miért áll ki a katolikus sajtó olyan ügy mellett, amely ellen nemcsak Dunaszerdahely városa tiltakozik, de több civil és pártszervezet is? Mindannyiuknak közös az álláspontja az Egyházkarcsára tervezett akkumulátorgyártó cég ügyében. Nem épülhet meg a Csallóközben!
Az említett hetilapban felmagasztalóan írnak arról, hogy a cég az égető munkanélküliséget fogja majd orvosolni. A Csallóközben viszonylag alacsony munkanélküliséget mutathatunk ki és a dinamikusan fejlődő város és környéke nap mint nap új munkahelyeket teremt, így amennyiben a Banner Baterien cég 2009-re már el szeretné kezdeni a gyártósorok elindítását, addigra több csallóközinek másutt adódik munkalehetősége, így a gyárukba valószínűleg más régiókból utaztatnának munkaerőt.
A hetilap cikkírója hosszasan ecseteli, hogy a cég milyen környezetvédelmi előírásoknak felel meg és mekkora gondot fordít a környezetbarát munkára. A szomorú valóság viszont az, hogy a Csallóköz szemétlerakantként működne, ahol a más cégektől felvásárolt akkumulátorokat tárolnák és bizonyos százalékot belőlük újrahasznosítanának, persze évi 50 millió kilogramm ólom, 12 millió liter kénsav, továbbá több millió liter organikus ragasztóanyag feldolgozása mellett.
A Csallóközben található ivóvízkészletet ezzel nagy mértékben károsítanák, ami kihatna a környezet fejlődésére és a lakosok egészségére is.
Az osztrák cég otthoni környezetszennyezése miatt most a Csallóközt nézte ki magának. Az itt élő emberek közül, felekezetre és nemzetiségre való tekintet nélkül, többen is csatlakoztak az akkumulátorgyárat elítélő és környezetvédelmi hatástanulmány kidolgozására kötelező petíció mellett. Most azonban olyan lapban is reklámot biztosítanak az osztrák cégnek, amely eljut a Csallóköz magyar ajkú katolikus híveihez is, így álláspontjukat nagymértékben befolyásolhatja. Kinek áll ez érdekében?
Az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa által kidolgozott „Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma“ c. egyházi dokumentumgyűjtemény 10., környezetvédelemről szóló fejezetének 469. pontjában olvashatjuk: „A közéleti tekintélyek, akik az egészséget és a környezetet fenyegető veszélyekkel kapcsolatban hivatottak intézkedéseket hozni, alkalmasint szemben találják magukat olyan helyzetekkel, amelyekben a rendelkezésre álló tudományos információk ellentmondásosak vagy nem elégségesek; akkor képesek helyesen ítélni, ha az „óvatosság elvéhez” tartják magukat. Az elővigyázatosság politikája, amely az óvatosság iménti elvén nyugszik, megköveteli, hogy minden döntés a lehetséges kockázatok és előnyök mérlegelésén alapuljon, ideértve olyan döntés lehetőségét is, hogy egyáltalán nem lépünk közbe.“
Az említett katolikus hetilap szerkesztői, úgy tűnik, más elvet követtek vagy más érdek vezérelte őket, amikor az új akkumulátorgyár előnyeiről zengtek dicshimnuszt. Azt már csak a margóra érdemes megjegyezni, hogy az említett cégbemutatás egy reklámoldalon található…
Karaffa Attila, dunaszerdahelyi lakos, a Pázmaneum Társulás zöld tagozatának elnöke
