Sokat sejtető Sugár András új könyvének alcíme is: „A hatalom és én”. A visszaemlékezéseket tartalmazó könyv a budapesti Ünnepi Könyvhétre, a Kairosz Kiadó gondozásában jelent meg.
A felvidéki magyar olvasó okkal érzi úgy a könyvet olvasva, hogy a csehszlovák kommunista diktatúra bukásához a Panoráma nagyban hozzájárult …
Sok izgalmas olvasnivalót rejt Sugár András legújabb könyve, életének olyan fejezeteit idézi fel, amelyek a legjellemzőbben mutatják be a közismert riporternek a hatalomhoz fűződő viszonyát.
Sugár András – hihetetlen, hogy ebben az évben már 75. születésnapját ülte! – a Magyar Televízió utazó tudósítója volt, százkét országban forgatott, uralkodókkal, világhírű emberekkel készített riportokat, több mint tíz nyelven értett szót a riportalanyaival.
A könyvében most bölcs humorral összegzi, milyen volt a Rákosi korszakban, majd a kádári legvidámabb barakkban és a rendszerváltozás idején újságíróként dolgozni. Nyíltan beszél arról, hogyan gáncsolták őt el, jogtalan nyugdíjaztatással 1994-ben. Karrierjét, sikereit annak köszönheti, hogy hihetetlen nyelvérzéke van, derűs természete pedig átsegítette a nehéz alkuk, csalódások sorozatán.
A felvidéki magyar olvasó is sokszor érzi úgy, hogy az elevenébe vág mindaz, amit Sugár András felidéz az ötven év viharos, izgalmas eseményeiből.
A „Bevonulok Pozsonyba” fejezetben az 1968. augusztus 20-ai, pozsonyi élményeit meséli el. Meghatározó volt pályája során, hogy 1989-ben Alexander Dubčekkal és Václav Havellal a Panoráma számára emlékezetes riportokat készített. „A Panoráma nagy korszaka” fejezetet olvasva mi is újra felidézhetjük, milyen érzés volt a Magyar Televízióban látni a csehszlovák kommunista diktatúra összeomlására utaló jeleket.
Alexander Dubčekkal 1989. április 12-én készült a háromórás beszélgetés, Dubčekék házának gondosan besötétített ablakai mögött. Április 17-én sugározta a Panoráma a beszélgetés első részét: „Bombaként robbant. Ez lett a több mint kétszáz éves magyar sajtótörténelem … világszerte legtöbbet idézett produktuma…”, tudjuk meg a könyvből.
„Már másnap égtek szerkesztőségünk telefonjai. Szlovákiai városokból, falvakból telefonáltak magyarok és szlovákok. Gratuláltak, megköszönték a munkát. Egy Ipoly-menti faluból valaki aggódva kérdezte: igaz-e, hogy nem lesz folytatás…”, így ír a lelkes fogadtatásról Sugár András.
A másik oldalon viszont nem sokat váratott magára a hivatalos „sértődöttség” a budapesti csehszlovák nagykövetség részéről.
A Csehszlovák Televízió vezetői pedig azt nehezményezték, hogy az ő közreműködésük nélkül forgatott a Magyar Televízió csoportja.
„Alexander Dubček bemutatására az MTV műsorában úgy kell tekintenünk, mint beavatkozásra a mi csehszlovák belső viszonyainkba …”, írta F. Divíš, a televízió vezérigazgató-helyettese táviratban az MTV elnökének.
„Igen gyorsan reagált a pozsonyi Új Szó is: A MAGYAR TELEVÍZIÓNAK NINCS JOGA BEAVATKOZNI BELÜGYEINKBE – DOLGOZÓINK ELÍTÉLIK A PANORÁMÁT cím alatt több olvasói levelet közölt, természetesen külön e célra kiszemelt, megfélemlített emberekkel aláíratott szöveggel.”
Sugár András emlékszik arra is, hogy „egy bátor szlovákiai magyar, Búra István, többszörösen kitüntetett lévai építőipari dolgozó igazi, tehát nem kikényszerített levelet írt az Új Szónak, másolatát megküldte a Magyar Nemzet és a Panoráma szerkesztőségének is. Felelőssége teljes tudatában kijelentette: sohasem találkozott olyan emberrel, aki kifogásokat emelt volna a Panoráma ellen. Tiltakozott a Panoráma-ellenes kampány miatt.”
Ezt a levelet persze a szlovákiai magyar napilap nem, csupán a Panoráma vette figyelembe.
Érdekfeszítő olvasmány Sugár András új könyve, én most csupán néhány, a felvidékieket érintő mozzanatot emeltem ki, és jó szívvel ajánlom az olvasók széles körének figyelmébe!
Pogány Erzsébet, Felvidék Ma
