„Ne szégyelld a Krisztus evangéliumát” – ez a jelszó fogadta mindazokat, akik eljöttek Szentpéterre, hogy hálát adjanak a baptista gyülekezet megalakulásának századik évfordulóján.
Az első gyülekezet megalakulása a reformáció hatására Alexovics György lelkipásztor nevéhez fűződik. A kis közösség 1908-ban szép számban növekedett, bár sokan ma sincsenek, számuk mintegy ötven, de ennek ellenére a történelmi események viharai közepette is meg tudtak maradni. A II. világháború utáni lakosságcsere a szentpéteri baptistákra is rányomta a bélyegét, igaz, csak négy családot telepítettek ki, de a kis közösség életében a jövő szempontjából azonban ez sem elhanyagolható. Dóczé Bálint, a gyülekezet lelkipásztora ezen szavaival vette kezdetét az egész napos hálaadás. Először azokat köszöntötte, akik valamilyen módon kötődnek az itteni gyülekezethez, majd a meghívott vendégeket. Az egyik elköltözött család hozzátartozója, Révész József nyugalmazott tahitótfalui lelkipásztor egy példához hasonlította a gyülekezet megmaradását. „A váltófutásnál, ha leeseik a staféta, akkor nincs jövő, nincs mit továbbadni. Ezt fontos megjegyezni a jövő szempontjából a gyülekezet életében is” – hangsúlyozta Révész József baptista lelkipásztor.
Dr. Mészáros Kálmán, a magyarországi baptista egyház elnöke a baptista mozgalom térségünkben való elterjedésének történelmi visszatekintéséről szólt, külön hangsúlyt fektetve arrra, hogy miként jutott el ez a misszió Szentpéterre és környékére. Beszédében rámutatott arra, hogy Mayer Henrik, akiknek a nevéhez a baptista misszió felvirágoztatása fűződik a 19. században, nemzetiségtől függetlenül hirdette az evangéliumot.
A délelőtt folyamán a felszólalások között több alkalommal is megszólalt a gyülekezet énekkara. A százéves évfordulóra való emlékezés tovább folytatódott a délutáni órákban. Először Dr. Mészáros Kálmán, a magyarországi baptista egyház elnöke igeszolgálatával folytatódott, majd bizonyságtételekkel és a baptista elődökre való emlékezéssel.
Felvidék Ma, sk