Szándéka ellenére került az irredenta hajlammal vádolt magyar kisebbség a szlovákiai elnökválasztás középpontjába – írta a Le Monde.
A magyarellenes görcsölések megmérgezték a szlovákiai elnökválasztást című cikkében a mértékadó párizsi újság arra hívta fel a figyelmet, hogy a szlovák kormánypártok által rendszeresen becsmérelt magyarok nem hagyták szó nélkül, amikor a jelenlegi államfő, Ivan Gašparovič felrótta nekik, hogy nagy részük nem beszéli a szlovák nyelvet, vagy egyszerűen nem akar szlovákul megszólalni.
Annak ellenére, hogy a biztos népszerűségnek örvendő és az utca emberének nyelvén értő, közvetlen természetű köztársasági elnök szociális érzékenységéről ismert, a szlovákiai magyarok számára nem meggyőző – hangsúlyozza a Le Monde, idézve egy galántai tanár szavait, aki szerint a magyarok valóban nyugtalanok és elkeseredettek, amiért a Szlovákia iránti lojalitás hiányával, túl sok kisebbségi joggal és irredenta hajlammal vádolják őket.
„A Fico-kormány, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) hatására a kilencvenes évek nacionalista hangján beszél. A szlovák-magyar viszony holtpontra jutott és a magyar kártya lett ismét a szlovák politikai élet egyik legfőbb témája” – mondta a lapnak Grigorij Mesežnikov politológus. Az idegengyűlölő SNS-szel való koalícióra lépését követően Robert Fico kormányfő pártját egy évre fel is függesztették az Európai Szocialista Pártban – emlékeztet a Le Monde.
Felidézve az elmúlt hónapok nagy port kavart incidenseit – a tankönyvek nyelvhasználati joga körüli vitától a dunaszerdahelyi „brutális rendőri fellépésig magyar szurkolók ellen” – a Le Monde kiemelte, hogy a Magyar Koalíció Pártja a liberális ellenzék jelöltjét, az 52 éves Iveta Radičová szociológust támogatta a kampányban.
A korábbi Dzurinda-kormány volt munkaügyi minisztere számára a Magyarországgal kapcsolatos diplomáciai és a határokon belüli magyar-szlovák viszony prioritássá vált, s a választás outsidereként Radičová a változást és egy nyitottabb Szlovákia gondolatát képviselte – írta a Le Monde.
Felvidék Ma, MTI
