Trianoni emlékművet avattak a Karancs-völgyi települések a magyar-szlovák határon lévő Karancs-kápolna szomszédságában. A remetebarlang fölé emelt, a hármashalmot, Trianon-keresztet és az elszakított országrészeket szimbolizáló alkotást Beer Mikós, váci püspök szentelte fel.
A püspök imát mondott az emlékműnél és megszentelte azt. Közölte továbbá, hogy az emlékmű tetején lévő kereszt mását tavaly a szlovákiai Ipolynyéken szentelte fel. Deák János, az emlékművet ingyenesen készítő építőipari vállalkozó elmondta, hogy az emlékművet a Karancslapujtő, Karancskeszi, Karancsalja, Somoskőújfalu és Csákányháza önkormányzata közmunkásokkal is segítette az építkezést, amelyen mintegy negyvenen dolgoztak.Lichner András, Somoskőújfalu polgármestere a megemlékezésen hangsúlyozta: az elszakított területek nagysága még nagyobb lett volna, ha a Határkiigazítási Bizottság véleménye alapján a Népszövetség 1924-ben vissza nem csatolja Magyarországhoz a falujukat. Az ugyanis a trianoni döntés szerint az újonnan alakult Csehszlovákiához került. Településükön ezért a trianoni országcsonkításra több ünnepen is megemlékeznek. Így volt ez vasárnap, a Szent Margit-kápolna Péter-Pál-napi búcsúján is.A legenda szerint a Karancslapujtő határában lévő Szent Margit-kápolna helyén fogadta meg a tatárok elől menekülő IV. Béla, hogyha megmenekül, leánygyermekét az úrnak ajánlja. Ennek emlékére épült közel hétszáz esztendővel ezelőtt előbb fából, majd kőből az a félig nyitott kápolna, amely az északi palócok egyik zarándokhelye volt.Helyreállítása civil kezdeményezésre a nyolcvanas évek végén kezdődött, tíz éve egy haranglábat is épített a helyi erdészet a kápolna mellé. Tavaly 6500 turista és zarándok kereste fel a Karancs-hegyen álló létesítményt.
Felvidék Ma, delmagyar.hu, VZS
