Pénzzel tömött bőröndökkel járják Kelet-Közép-Európa országait a befektetési lehetőségeket kereső kínai állami és magánvállalatok – derül ki a bne hírportál összefoglalójából, melyet a Napi Gazdaság ismertet. Az érdeklődés erősödésének egyik oka, hogy megfelelő helyet keresnek dollárban felhalmozódott készpénztartalékaik befektetésére, mielőtt az amerikai valuta az USA kedvezőtlen költségvetési helyzete miatt tovább veszít értékéből.
Az elmúlt években a kínai cégek elsősorban Közép-Ázsiában és Afrikában terjeszkedtek, ahol igyekeztek ellenőrzést szerezni az óriási ütemben fejlődő gazdaság táplálásához szükséges olaj-, gáz- és nyersanyagforrások felett. Ez a folyamat nagyjából lezárult, ezért most a politikailag stabilabb Kelet-Közép-Európa felé fordultak – mondja Kely Brown, a londoni Chatham House kutatóintézet vezető elemzője.
Emellett arra is ráéreztek, hogy a válság nyomán a nyugati befektetőknek szűkösek a forrásaik, miközben nekik bőven van pénzük, s ez esélyt nyújt arra, hogy növeljék részesedésüket a régió tőkepiacán.
Csábító lehet az is, hogy a gyenge imázsú Made in China feliratot Made in EU-ra cserélhetik egyre jobb minőségű termékeiken, végül lehet némi politikai háttere is a folyamatnak: a kínai cégek megtelepedése csökkenti a térség országainak függését az EU-tól, miközben növeli Peking befolyását.
Bulgáriában a Great Wall autógyártó épít összeszerelő-üzemet, Csehországban az Optimis B-Trade vállalat kötött szerződést napelemek vásárlásáról, Lengyelországban a 2012-es foci-Eb-hez kötődő útépítésekbe kapcsolódtak be kínai cégek, Moldovában egymilliárd dolláros pekingi kormánytámogatással épít utakat a Covec, Kína legnagyobb építőipari vállalata.
A terjeszkedést csak az fékezi, hogy az ázsiai ország cégei viszonylag kevés tapasztalattal rendelkeznek a külföldi befektetések terén. Ezért alacsony a projektjeik jövedelmezősége és könnyen elveszhetnek az régió országainak közhivatalaira jellemző túltengő bürokráciában és korrupcióban.
NG, Felvidék Ma
