Pénzszagra gyűl az éji janicsár. Találóan így lehetne összefoglalni Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének dunaszerdahelyi találkozón elmondott gondolatait. Erős, határozott kiállású magyar embert láthatott a közönség május 7-én Dunaszerdahelyen a Vermes-villában.
A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Pásztor István kétnapos felvidéki útjának első állomása a Magyar Koalíció Pártja pozsonyi székháza volt, ahol tárgyalást folytatott a Csáky Pál elnök vezette küldöttséggel. A megbeszélést követően a két pártelnök sajtótájékoztatót tartott. Mindketten hangsúlyozták, Szerbia a kisebbségi jogok érvényesítése terén lekörözte Szlovákiát.
Dunaszerdahelyen 18 órától tartott lakossági fórumot a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. A megjelenteket Pázmány Péter, az MKP járási elnöke és Berényi József, az MKP alelnöke is köszöntötte a megjelent parlamenti, megyei képviselőket, polgármestereket és a lakosságot.
Pázmány Péter üdvözlő beszédének elején a magyar összefogásról beszélt és hangsúlyozta, hogy a Felvidéken csak egy magyar párt van. Utalt Ján Slota egy héttel ezelőtti kijelentésére is, amikor a közszolgálati televízióban nyíltan kifejtette álláspontját a Most-Híd keletkezéséről és annak finanszírozásáról. Dunaszerdahely korábbi polgármestere elmondta, hogy a magyar pártnak nincs 90 millió koronája és minden utcasarkon három óriásplakátja. Csupán egy dolguk van, bizalmuk abban, hogy ennek a magyarságnak helye és terve van itt a Csallóközben és a Vajdaságban is.
Berényi József, az MKP alelnöke többek között megemlítette, hogy az autonómia kifejezést sok esetben csak félve lehet kimondani, szűk körben, mert azonnal támadás éri az illetőt. Tájékoztatta a dunaszerdahelyi hallgatóságot arról, hogy Pásztor István Pozsonyban egy sajtótájékoztató keretén mondta el a szlovák közleménynek a szerbiai kisebbségi helyzetet, az önkormányzatiság működését. Az MKP alelnöke fontosnak tartotta elmondani, hogy ahogy Vajdaságban is az önkormányzatiság nem az ország szétverését szolgálja, hanem annak érdekét.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke először is vajdasági kisebbségi helyzetről szólt. Elmondta, hogy a kisebbségi sors legfontosabb alappillérei a közösségi megmaradás, értékek megmaradása, a kultúra, a sajtó, a nyelv, az iskola és a közösségi hálózat fenntartása és átlátása. A megmaradás állapotának állandó jelenséggé kell válnia. Kihangsúlyozta, hogy az egységes nemzet részei vagyunk, nem egy elszakított nemzeté. Nem mindegy, hogy tudnak ezek a nemzetrészek lerakni a közös asztalra, mindegyiknek törődnie kell egymással. Nem csak az anyaország kötelessége a törődés, hanem az elszakított területeken élő magyarság kötelessége is. A tudományos álláspont szerint a magyarság Vajdaságban halálra van ítélve, mert csupán háromszázezres lélekszámúak. Ezt nem fogadta el sohasem és fokozatosan megtapasztalta a közösség erejét és hogy talpra lehet és kell is állni minden körülmény között.
Pásztor István szólt azokról az eredményekről is, amelyeket a VMSZ elért és kiharcolt. Ilyen többek között a vajdasági statútum, a magyar-szerb közös történész vegyesbizottság felállítása, a kisebbségi önkormányzatiság. Addig nincs megbékélés, amíg a közös múltat nem rakjuk tisztába. Amíg a társadalom nem tudja megérteni, nem is tud túllépni rajta!– jelentette ki a vajdasági magyar politikus.
A kisebbségi önkormányzatiságról Pásztor István kifejtette, hogy amikor az autonómiát emlegették fokozatosan szembenállásba ütköztek, így más fogalommal, de változatlan tartalommal alakították ki nézeteiket a kisebbségi kormányzásról. Kiemelte, hogy a vajdasági szlovákoknak is alkalmuk adódott a személyi autonómia elérésére. Szerbia tehát ebben is előbbre van Szlovákiától. Érdekességként megemlítette, hogy három püspök is szerepel a vajdasági magyarok választási listáján, akik erősítik a VMSZ helyzetét egyetértenek azokkal az értékekkel, amelyeket a vajdasági magyar politikusok képviselnek.
A közösségen belüli megosztottságról is szólt a VMSZ elnöke, akinek ebben is tapasztalata van, hiszen most is még öt magyar párt van papíron Szerbiában. A megosztottság mindig irányított, a szétverésről szól. Sokan szeretik magukat janicsári módon mutogatni, magyarként jelennek meg, de közben nem a magyar közösséget szolgálják. A felvidéki helyzetre utalva elmondta, hogy nem a véletlen műve, ami itt történik. A gyöngítés, megosztás és a szétverés irányított. Az új párt, amely hol magyarként, hol polgáriként tetszeleg csak azt fogalmazhatja meg, ami önkörön belül a szlovákságnak megfelel. A magyar párt esetében azonban saját maguk döntik el, hogy milyen sorsot szánnak önmaguknak és milyen értékek és program mellett képviseljék a felvidéki magyarságot.
Csáky Pál és az általa vezetett MKP emelt fővel kampányolhat, hiszen a választási programjuk is a közösséget szolgálja. Ne szórják szét a szavazatokat! Ne higgyenek a janicsároknak! – hangsúlyozta Pásztor István, aki bízik az MKP sikerében.
A jelenlevők több kérdést is intéztek a vajdasági magyar politikushoz. A jelenlevő MKP színeiben politizáló Sárközy Klára, Bíró Ágnes mellett többen is hozzászóltak Pásztor István gondolataihoz és kérdéseket tettek fel az önkormányzatiság, a vajdasági magyarok mindennapjai, az iskolarendszer, az egyházak helyzete és a magyarság mindennapjait érintő témákban.
A találkozó végén Hájos Zoltán, Dunaszerdahely város polgármestere köszönte meg a megjelenteknek a részvételt és örömét fejezte ki, hogy vendégül láthatta a Csallóköz szívében a vajdasági magyar politikust.
Felvidék Ma
