A magyar kisebbségnek 1989 novembere óta a legkevesebb képviselője lesz, ám ez nem kell, hogy a kisebbségi jogok gyengébb képviseletét is jelentse egyben, véli Mészárosné Lampl Zsuzsanna szociológus, akit a Pravda munkatársa szólított meg.
A szociológus szerint a parlamenti képviselők szakmai minősége a legfontosabb, elvárásaik tartalma, illetve az, hogy mennyire tudják megnyerni követeléseiknek a többi képviselőt. Annak ellenére, hogy az MKP nem jutott be a törvényhozásba, a magyar kisebbség minden bizonnyal elégedett az új parlamenttel. „Mivel a magyar nemzetiségű választók többségében a Most-Híd pártra szavaztak, valószínűleg elégedettek a képviselők számával, hisz tudták, hogy a párt listáján szlovákok is vannak” – fejtette ki véleményét a Lampl Zsuzsanna. A nyitrai egyetem szociológusa nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy az MKP a következő választásokon újból bejut a parlamentbe, ez azonban nem csupán a politizálási stílus változásától függ majd, hanem attól is, hogy a Hídnak mennyire sikerül majd a kisebbségi jogok tekintetében érvényt szereznie.
A Pravda riportere megszólaltatta Nagyölved polgármesterét, Cseri Zitát is, aki nem túlságosan optimista az új helyzettel kapcsolatban. „Kevés a ´hét becsületes´ jelenléte a parlamentben. Úgy gondolom, hogy nehezen fognak bármit is elérni” – nyilatkozta a független polgármester asszony, aki személy szerint sajnálja, hogy az MKP nem jutott be a parlamentbe.
A baloldali napilapnak Fibi Sándor, dunaszerdahelyi iskolaigazgató a következőket nyilatkozta, elsősorban a nemzetiségi oktatást illetően: „Joggal várom el a minél gyorsabb személyi változásokat a legmagasabb miniszteri posztokon. Nehogy azt gondolják ugyanis az emberek, hogy a nemzetiségi iskolák valamiféle felesleges rosszat jelentenek, melyeket szükség esetén likvidálni lehet”. A Pravdában szintén megszólaltatott Pék László, a pedagógusszövetség elnöke kifejtette, hogy a magyar oktatásügy egy önálló módszertani központot is megérdemelne, mely a nemzetiségi iskolában tanító pedagógusokat tovább képezné. Pék László mindenképpen fontosnak tartja az államnyelvről szóló törvény megváltozását is, mert véleménye szerint a tanárokat feleslegesen terheli az iskolai dokumentáció két nyelven történő vezetése.
Pravda, Felvidék Ma
