A magyar Országgyűlés a mai naptól kezdve már nemcsak az ország háza, hanem a nemzet háza is – mondta a Székely Nemzeti Tanács pénteki, a Parlament felsőházi termében tartott ülésén Kövér László. A házelnök úgy fogalmazott, hogy a Parlament főbejárata felett a székely zászló lobog, ami azt jelzi, hogy: „székely testvéreink, önök hazaérkeztek”. Kijelentette, az, hogy a Székely Nemzeti Tanács tagjai itt vannak, azt bizonyítja, hogy „összetartozunk, mindennek dacára együtt vagyunk és együtt maradunk”.
Kövér László azt mondta, megkezdődött a békés nemzetegyesítés folyamata. Csaknem egy évszázada a magyarok és a románok között az volt a tét, hol húzódnak meg a haza és a szülőföld sorompókkal elválasztott határai. Ma viszont az a kérdés, élhető marad-e számukra a fizikai határoktól mentesülő szülőföld és annak megtartó ereje – fűzte hozzá.
Szavai szerint a korabeli Székely Nemzeti Tanács mindent megtett, ami módjában állt: a magyar haza területi sérthetetlenségét nem tudták megmenteni, de a magyar önbecsülést igen.
Ma az európai közösségi térben a békés nemzetegyesítés útjára lépett magyarság képes a nemzeti integrációra – mutatott rá, hozzátéve, napjaink Székely Nemzeti Tanácsa ennek a magyar integrációnak a részese és annak egyik leghűségesebb katonája.
A házelnök hangsúlyozta, hogy a magyarok „békés nemzetegyesítésének” kerete az Európai Unió által megtestesített nemzetközi integráció, alapja és eszköze pedig a nemzeti integráció.
Kijelentette, hogy Magyarország feltétel nélkül támogatja, hogy Románia jövőre beléphessen a schengeni övezetbe.
Kitért arra, hogy az Európai Uniót nemcsak pénzügyi és gazdasági, hanem értékrendi és erkölcsi problémák is gyötrik. Választ kell adni arra, hogy mi az unió szerves kötőanyaga – mondta -, hangsúlyozva, hogy nincs európai azonosságtudat az európai népek azonosságtudata nélkül. Azt mondta, az európai kérdésekre vannak közös válaszok. Példaként említette, hogy Szlovákiát és Romániát követően Magyarország is felismerte: az európai közösségi térben a nemzet tagjait nemcsak lelki, de közjogi kötelékek is összekapcsolhatják, így jövőre a határon túli magyarok is megkaphatják a lehetőséget arra, hogy (magyarországi lakóhely nélkül is)állampolgárságért folyamodjanak.
Magyarország a környező országokkal együtt vallja, hogy „a nagyvilágban élő nemzettársaink” nem tehertételt hanem erőforrást jelentenek – emelte ki.
Azt mondta, a magyar nemzeti integráció egyik eszmei pillére, hogy „nincs többé határon inneni és túli magyar ügy, mert nincs többé határ, csak magyar ügy van”.
Hangsúlyozta, hogy a Székely Nemzeti Tanács az egyetlen Kárpát-medencei közképviseleti szervezet, amely 2006-ban több mint 200 ezer embert tudott felsorakoztatni az európai önrendelkezési törekvései mögé. A kulturális és területi önrendelkezést is magába foglaló területi autonómia Európa számos országában létező valóság – mutatott rá. Szavai szerint a testület az erdélyi magyarság, valamint a székelység számára sem többet sem kevesebbet nem akar, mint ami kisebbségekben élő európai nemzeti közösségeknek jár. Ezt a célt a nemzetközi jog keretei között, a közvetlen demokrácia és a közképviselet eszközeivel, mindig békés módon próbálták elérni. Ebben a törekvésben mindig számíthatnak a magyar Országgyűlés erkölcsi és politikai támogatására – mondta Kövér László.
Végül azt kívánta, hogy a Székely Nemzeti Tanács váljon a román állam által elismert, legitimációval rendelkező, a mindenkori magyar állam által támogatott kormányzati, önkormányzati szervezetté.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke azt mondta, hogy a szervezet megalakulásának pillanatától tudták, mit akarnak. Az általuk kétszer elfogadott és két alkalommal is a román parlament elé beterjesztett törvénytervezet világosan leírja azokat az intézményeket, amelyek a székelyek jelenkori szabadságának intézményei lennének, bárhogy is nevezzék őket. Mint mondta, az önkormányzati tanács lehetne a regionális parlament, míg az önkormányzati bizottság a regionális kormány, jól körülhatárolt eszközökkel és pontosan körülírt működéssel.
Kitért arra is, hogy népszavazást is tartottak, amelyen a megkérdezett 210 ezer székelyföldi polgár kinyilvánította igényét az autonóm Székelyföld törvény általi létrehozására. Elmondta, nem gondolták, hogy ezt az első vagy a második alkalommal sikerül elfogadtatni, de a tervezet beterjesztésével sikerült elindítaniuk a vitát, amely az autonómiatörekvést a figyelem középpontjába állítja.
Céljuk mögé fel kell sorakoztatni a székelyföldi önkormányzatokat – mondta -, de meg kell nyerni Magyarország támogatását is.
Kijelentette, hogy Székelyföld – Magyarország határaitól távol – olyan kulturális örökséget őriz, amely a magyar nemzet egészének közkincse. Ezért céljuk nem csak a székelyek megmaradását szolgálja, de az egész magyarság javát – hangoztatta.
Függetlenül attól, hogy hol és hogyan húztak meg országhatárokat az elmúlt 90 évben, egyetlen magyar nemzet létezik, „egyszerűbben úgy is mondhattam volna, hogy hazajöttünk, itthon vagyunk” – jelentette ki. Hangot adott annak a véleményének is, nincs igazuk azoknak, akik a székely autonómiatörekvések kifulladását jósolják, de azoknak sem, akik szerint ezek a törekvések elveszítették volna időszerűségüket.
mti, Felvidék Ma
