Daniel Lipšic belügyminiszter mai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a Gorilla-ügy kivizsgálása valamennyi érintett személyre kiterjed. A parlament védelmi bizottsága január 17-én hallgatja meg a titkosszolgálat vezetőjét, Karol Mitríket.
Lipšic, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) alelnökeként hangsúlyozta, hogy ez természetesen a KDH-tagokra is vonatkozik, nevezetesen Stanislav Janotáról és Milan Krajniakról van szó, akik Mikuláš Dzurinda második kormányzásának idejént Nemzeti Vagyonalapnál tevékenykedtek. „Mindenki, aki az aktában van, vizsgálat alá helyezünk. A belügyi tárcánál is. Még ha saját rokonom lenne közöttük, ha törvényt sértett, annak következményei lesznek” – ígérte a belügyminiszter.
Daniel Lipšic már a Hospodárske noviny lapnak is olyan értelemben nyilatkozott, hogy reális alapjuk lehet a Gorilla-dokumentumoknak.
Mint ismeretes, az. ún. Gorilla-ügy dokumentumai, amelyek a közelmúltban jelentek meg az interneten, a Penta pénzügyi csoport és a politikusok állítólagos együttműködéséről szólnak – titkosszolgálati források alapján. A Penta pénzügyi csoport társtulajdonosa, Jaroslav Haščák, és a magas állami tisztségeket betöltő személyek valamint politikusok közötti beszélgetések átiratai a pozsonyi Vazovová utcában található konspirációs lakás lehallgatása alapján készültek, amit a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) valósított meg 2005–2006-ban.
A Gorilla-aktában a Most-Híd elnökének, Bugár Bélának is felbukkan a neve, aki akkor még az MKP-t vezette, valamint a szlovákiai magyar üzleti élet legismertebb személyei is megjelennek, mint például Világi Oszkár, a Slovnaft jelenlegi vezérigazgatója, Czucz István, a kőolojszállítással foglalkozó Transpetrol akkori vezetője. Állítólag a Bugár vezette MKP a Transpetrol privatizációját célozta meg, közösen Világival.
Bugár Béla vasárnap, a Markíza televízió politikai vitaműsorában úgy vélekedett, hogy a Gorilla-akta érdekes, de kellemetlen olvasmány, mely tartalmazhat igaz részeket is, de bizonyára kitalált részek is vannak benne.
* * *
A vállalkozói csoportok befolyása a pártok működésére Szlovákiában már a Gorilla-akták megjelenése előtt is évek óta beszédtéma. Csáky Pál 2007-ben, amikor megpályázta az MKP elnöki tisztségét, azzal is indokolta lépését, hogy fennáll a gyanúja annak, hogy a pártban egy lobbicsoport működik, amely vállalkozói csoportok befolyása alatt áll. Csáky az elnökválasztáson legyőzte Bugárt.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”31675,31659,31730,31869,31755,31738,28685″}
