Az Európai Parlamentben február 9-én Fritz Tamás volt a CET-ben tömörült civilek és a Civil Összefogás Fórum (CÖF) – köztük felvidékiek szóvivője.
Az Európai Parlament (EP) liberális frakciójának kezdeményezésére közmeghallgatást tartott február 9-én Brüsszelben az EP szabadságjogi szakbizottsága a magyarországi helyzetről, az elmúlt időszak magyar jogalkotási folyamatáról, arról, hogy az új alkotmány és az ahhoz kapcsolódó sarkalatos törvények mennyiben felelnek meg az európai demokratikus értékeknek.
Az összesen négy és fél órásra tervezett rendezvényt a szervezők négy részre bontották.
Az első blokk „főszereplője” az EU legfőbb javaslattevő-végrehajtó intézményének számító Európai Bizottság, valamint a magyar kormány. Először Neelie Kroes, a bizottság digitális kérdésekkel, médiaügyekkel foglalkozó alelnöke szólalt fel. Utána Françoise Le Bail, az Európai Bizottság igazságügyi főigazgatója, majd Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kapott szót.
A rendezvényen részt vett Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, aki szerint a fórumon sikerült megerősíteni, hogy a kormány érdekelt az uniós intézményekkel való együttműködésben. Navracsics kiállt az új alkotmány és a tavaly hozott sarkalatos törvények szükségessége mellett, és hangoztatta, hogy Magyarországon a demokrácia szabályainak megfelelően működik „a fékek és ellensúlyok rendszere” is. Ami az Európai Bizottság által kifogásolt magyar jogszabályokat illeti, egyebek közt elmondta: az adatvédelmi hatóság függetlenségének növelése érdekében már elkészült a módosító normaszöveg tervezete, a bírák nyugdíjazása ügyében pedig kompromisszumos javaslattal él a magyar fél.
A második blokkban az EU partnerintézményei szólaltak meg. A sort Humbert de Biolley, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) brüsszeli EU-összekötő irodájának igazgatóhelyettese nyitotta. Utána szólt hozzá Morten Kjaerum, az Alapvető Jogok Európai Ügynökségének igazgatója, majd pedig Dunja Mijatovic, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiaszabadság-képviselője.
A harmadik és a negyedik blokkban megszólalók részben olyanok voltak, akik egyes vitatott témákban érintett szervezeteket képviseltek, részben pedig szakértők, illetve a civil szféra képviselői. A harmadik blokkban fejtette ki véleményét Makai Lajos, a Magyar Bírói Egyesület elnöke, Fleck Zoltán jogszociológus, valamint Arató András, a Klubrádió elnöke. A negyedik blokkban Kopiás Attila aktivista, demonstrációszervező, Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ) képviselője, Fricz Tamás politológus, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) szóvivője, Andreas Oplatka, a Neue Zürcher Zeitung volt szerkesztője beszél, majd ismét szót kapott Navracsics Tibor.
Fricz Tamás politológus, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) szóvivője – a januári Békemenet egyik szervezője elmondta, hogy a bírálók torz tükörben látják a magyar állapotokat. Szerinte a magyar lakosság döntő többsége továbbra is támogatja a kormányzatot, és nem Magyarország fenyegeti a demokratikus jogállamiságot, hanem a globális pénzügyi körök.
„A globális piac a demokratikus nemzetállamok fölé nőtt” – mondta Fricz, aki úgy látja, hogy Magyarországon a demokrácia két lehetséges változata közül nem a Nyugat-Európára jellemző „konszenzuális”, hanem a „többségi” demokrácia alakult ki. Ennek a lényege – tette hozzá – az, hogy „a győztes mindent visz”. Azonban ez is a demokrácia egyik lehetséges, főként az angolszász világban elterjedt változata – hangsúlyozta, és ennek a többségi demokráciának a magyarországi létrejöttét részben „a kommunista múlttal” magyarázta.
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) két jelentéstevője február 16-17-én tesz látogatást Magyarországon, az ET égisze alatt működő Velencei Bizottság pedig nyolc magyar sarkalatos törvényről készít jogi szakvéleményt az elkövetkező hónapokban – mondta a meghallgatáson Andrew Cutting, az ET brüsszeli EU-összekötő irodájának munkatársa.
MTI nyomán Felvidék.ma
