Teleki Pál (Budapest, 1879. nov. 1 – Bp. 1941. ápr. 3.) világhírű földrajztudós, a XX. század nagyhatású magyar közéleti személyisége volt. Élete javát a Kárpát-medence tájföldrajzi egysége helyreállításának, nemzetének szentelte.
A kiváló tudóst sorsfordító időkben kétszer is kormányfői szerepre szólította a haza; bár szándéka szerint inkább maradt volna a tudomány, s az ifjú nemzedékek pedagógiai szolgálatában. A kezdetektől tevékeny patrónusa volt a magyar cserkészetnek; s 1920-tól haláláig kurátora a báró Eötvös József Collegiumnak.
A hat nyelven beszélő tudós- államférfi, széleskörű nemzetközi és kormányzati tapasztalattal, szívós munkával dolgozta ki társaival együtt azt a keresztény gyökerű, az európai kultúrkör és a magyarság értékeit átörökíteni szándékozó nemzetpolitikai programot, amelynek élére állt. Ennek egyik eredménye, hogy az ország határait békés úton sikerült az etnikai határok közeléig módosíttatni. Az új határon átömlő, több mint százezer lengyel menekültről is ő gondoskodott; a visszatért régiók, a szegények, a nagycsaládosok és a háborúval fenyegetett ország ezernyi gondja mellett.
Az elmúlt korszakok amnéziái nyomán megtagadott Teleki Pál tudós-államférfi példás karakterét mutatja be a Magyar örökség- Kairosz sorozat első könyve, amely a tudós-államférfi születésének 133. évfordulójára jelent meg.
A könyvet Bakos István a Bethlen Gábor Alapítvány kurátora szerkesztette, aki Csicsery-Rónay Istvánnal és Rieger Tibor szobrászművésszel együtt létrehozta az Alapítvány évente adományozott „Teleki Pál Érdemérem” kitüntetését.
A KAIROSZ Kiadónál megjelent a Nagy András tervezte szép kivitelű zsebkönyv-sorozat második könyve is: Karácsony Sándor pedagógiáját Heltai Miklós kitűnő összeállítása mutatja be.
Felvidék.ma
