A magyar Országgyűlés elnöke szerint „korszakhatárhoz érkeztünk” a nemzetpolitika területén, a szimbolikus lépések után a kevésbé látványos, innovációt és jelentős forrásokat igénylő, gyakorlati aprómunka következik.
Kövér László erről az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága ünnepélyes alakuló ülésén beszélt szerdán a Parlamentben.
A házelnök célként jelölte meg „a nemzet szövetének” újraszövését, figyelembe véve az 1920 óta kialakult nemzetközi jogi viszonyokat, és azoknak az eszközöknek a megtalálását, amelyek által a magyar nemzet Kárpát-medencében élő minden tagját be lehet vonni az egészségügy, a szociális ellátás, az oktatás, a kultúra és a gazdaság vérkeringésébe.
Ez óriási feladat, és az elmúlt húsz évet nézve nincs ok – pártállástól és kormányoktól függetlenül -, nagyon büszkének lenni e téren – fejtette ki Kövér László, aki többek között a konszenzus hiányát okolja emiatt. Úgy tűnik, egy bizonyos körben egyfajta konszenzus mára kialakult arról, hogy mi a teendő, az alapkérdésekben immár nem lehet és nem érdemes újra vitát nyitni – fogalmazott.
Azt kérte, hogy a bizottság az elkövetkező években legyen kezdeményező, és legyen ellenőre is a kormánynak, a végrehajtó hatalomnak.
Kiemelte: a választók 2010-ben eldöntötték azt a kérdést, hogy van-e egységes magyar nemzet vagy nincs. Voltak és vannak, akik azt is elvitatják, hogy létezik egységes magyar nemzet, voltak-vannak olyan álláspontok, amelyek szerint illúzió a határok feletti nemzetegyesítés, de ezeket a vitákat eldöntötte a korábbi választás és az elmúlt négy év – jelentette ki.
Kövér: a nemzetpolitika és a magyarság belügy
A honosítás nem áll le, reményeik szerint hasonló ütemben folytatódik, és nem elképzelhetetlen, hogy a szimbolikus törvényalkotás területén is lesznek javaslataik – mondta.
Kitért arra is, hogy a nemzetpolitika, a magyarság ügye belügy, amelynek vannak külügyi vonatkozásai. Úgy kell tekinteni az elszakított nemzetrészekkel való foglalkozást, mint a nemzet belügyét – fogalmazott Kövér László, aki szívügyének nevezte ezt a kérdést.
Szerinte több mint húsz éve nem találják a megfelelő formát arra, hogy miként kellene a határok felett átnyúlóan, de azokat tiszteletben tartó nemzetegyesítés feladatához, programjához szabni az államigazgatást. Reményének adott hangot, hogy közös erővel ezt a munkát is el tudják végezni előbb-utóbb.
Az Országgyűlés elnöke azt kérte a nemzeti összetartozás bizottsága minden tagjától és pártjaiktól, hogy gondolkodjanak el arról, milyen politikára adták és milyenre nem adták szavazatukat az új külhoni magyar állampolgárok. Úgy fogalmazott: ha ezt a választók iránti tisztelettel, alázattal értékelik, akkor az a konszenzus, amely bizonyos mértékig kialakult négy évvel ezelőtt, bővíthető nemcsak a nagy általánosságok szintjén, hanem a konkrét munka területén is.
Szász: nemzetegyesítésnek a szülőföldön boldogulást kell a magyarság számára megteremtenie
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke :azt mondta: a nemzetegyesítésnek elsősorban a szülőföldön boldogulást kell a magyarság számára megteremtenie. A nemzetegyesítés egy szervesen működő összehangolt kapcsolatrendszer, és ha a szétszabdalt magyarságot jól működő hálózattá tudják szervezni, akkor a nemzet „szétszóratottsága” előnnyé változtatható – tette hozzá. Jelezte: elkészítették a Kárpát-medence 2030-ig szóló fejlesztési koncepcióját.
Kántor Zoltán: Kulcsfogalom az autonómia
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője kiemelte: a nemzetépítés egyenlő a társadalomépítéssel és az identitáserősítéssel. Kulcsfogalom az autonómia, amely cél és eszköz egyben, amíg nincs autonómia, addig a közösségnek erősödnie kell – hangsúlyozta, hozzátéve: csak erős és összetartó közösség tudja az autonómiát kivívni. A kettős állampolgársággal kötelék jött létre, mobilizálta a külhoni magyarságot, és elősegíti az autonómiát is, hitet, erőt adva az önrendelkezésért folytatott küzdelemben – fogalmazott.
A szomszédos államok napjainkban nem folytatnak kisebbségbarát politikát – jelentette ki. A magyar államnak folytatnia kell a 2010-ben megkezdett aktív nemzetpolitikát – tette hozzá.
Kitért arra is: tízévenként tíz százalékkal fogynak a külhoni magyar közösségek. Beavatkozásra az asszimiláció területén van a legnagyobb esély, és az oktatás támogatása a legfontosabb kérdés – emelte ki.
A bizottság ünnepi ülésén valamennyi határon túli közösség képviseltette magát, Felvidékről Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért társulás elnöke, valamint korábbi országgyűlési képviselők, Ékes Ilona, Csóti György, Szabó Vilmos is részt vettek azon. Az ünnepi ülés a Himnusz és a Székely himnusz eléneklésével kezdődött és a Szózattal zárult.
A nemzeti összetartozás bizottságának elnökévé, Potápi Árpád Jánost, a Fidesz parlamenti képviselőjét választották meg. Potápi 2010 decemberétől vezeti a bizottságot. A kilencfős testületbe hat új tagot választottak be. Tagok: Potápi Árpád János elnök (Fidesz), Bóna Zoltán alelnök (Fidesz), Szabolcs Attila alelnök (Fidesz), Pánczél Károly (Fidesz), Petneházy Attila (Fidesz), Kiss László (MSZP), Ander Balázs (Jobbik), Szávay István (Jobbik), Szászfalvi László (KDNP).
(A képek kattintással nagyíthatók!)
mti/Felvidék.ma
Fotó: mti, pog
