Augusztus 24-én, vasárnap kora délután egy nagyon kedves meghívásnak tettem eleget, amikor a panyidaróci kultúrházban részt vettem a „Falunk történelmének felidézése” c. rendezvényen. Nem kis meglepetésként ért, hogy a vasárnapi időpont, a közeli, szomszédos Losoncon zajló vonzó rendezvények stb. ellenére megtelt a kultúrház e célra kijelölt nézőtere.
Az esemény (egyik) apropóját az adta, hogy a közelmúltban megalakult Palóc Polgári Társulás, amely fontos céljául tűzte a falu hagyományainak ápolását, értékeinek összegyűjtését és történelmének feltárását. Alapítója Papp Attila a helyi képviselő testület tagja megtalálta a falu az 1960-as évekig vezetett krónikáját, amelyet digitalizált, illusztrált és egy saját készítésű kiadványban a „köz” rendelkezésére is bocsátotta.
A krónikát a Helyi (tehát panyidaróci) Nemzeti Tanács 1957. július 12-én megtartott rendes ülésének határozat alapján kezdte vezetni és írni Bednár József, a helyi Magyar Tannyelvű nemzeti iskola tanítója magyar nyelven. „Adatgyűjtések, a község lakosainak kínokat és örömöket átélt elbeszélésének sokasága vezette e sorok íróját arra, hogy ily irodalmi és stílusos megfogalmazással írásban megörökítse a falu eredetéről a háborún keresztül a felszabadulás és azutáni átélt éveit.” – olvasható a digitalizált változat bevezetőjében.
S valóban így is van. A krónikaíró sok más társához hasonlóan utólagosan foglalta össze a település történetét beleértve annak ipari, mezőgazdasági, néprajzi, kulturális stb. területét is (a losonci krónikát kb. két évtizeddel korábban hasonló módon kezdték írni), s erre kapcsolódva folytatta 1957-ben az akkor történtek lejegyzésével. Sajnos csak az 1960-as évig jutott el, amikor az írása ismét abbamaradt.
A digitalizált változat elkészítése nem kis munkát és odafigyelést igényelt. Abban a szerző – Papp Attila által összegyűjtött illusztrációk, korabeli fényképek is helyet kaptak. Nagy örömmel töltött el, hogy azt láttam, hogy kialakult egy lelkes kis csapat, amelyben megvan a lehetőség arra, hogy felvegye a Bednár József által 1960-ban letett tollat és folytassa a munkáját. Tény és való nem lesz egy egyszerű feladat, hiszen két vonalon érdemes és kellene a krónika kiegészítésével foglalkozni. Bizonyosra vehető, hogy a település nem a 16. században jött létre, hanem már korábban is volt és létezett, s erről az időszakról csak keveset szól a krónikás. A 2. világháború utáni történések feltárása és összegyűjtése is sok-sok türelmet és kutatást fog igényelni, hiszen ez egy olyan időszak, amelyhez a ma élő idősebb generációt szoros emlékek kötik, s alig van feltárva.
A találkozó résztvevőit Papp Attila köszöntötte, aki összefoglalta a Palóc Polgári Társulással kapcsolatos tudnivalókat, s annak céljait. Ezután a falu jelenéről majd a múltjáról (korabeli fotókon keresztül) láthattunk egy képes összeállítást. Megismerkedhettünk a digitalizált krónikával, s hallhattunk belőle részleteket is. A program első részét az egy évvel ezelőtt megrendezett kerékpártúráról bemutató képes beszámoló zárta. Közben pedig hallhattuk a Papp Gabriella leendő operaénekes énekét, Petik Jutka, Amzler Éva, Tóth Bernadett, Baity Edit szavalatait és krónikából idézett részleteit, Telek Denisza fuvolaszólamait. Tóth Zsófia arra kérte a jelenlévőket, hogy segítsék őt abban, hogy összegyűjtse és feldolgozza a községben még megtalálható hímzéseket
A program a kultúrház előtti a világháborúk alatt elesett katonák emlékművének megkoszorúzásával valamint mécses gyújtással zárult, ahol Papp Gabriella énekelt és Amzler Éva szavalt.
Hiszem és remélem, hogy ennek a szép és tartalmas délutánnak nemcsak bennem maradtak meg a nyomai, hanem mindazokban, akik eljöttek oda. Hogy a most tapasztalat lelkesedés nem fog lankadni, s lesz elég akarat ahhoz, hogy a krónika folytatódjon.
Az eseményről készült képeket megtekinthetik a Képgalériánkban.
Puntigán József, Felvidék.ma
