Nem lesz egyszerű dolguk ma a nyugati „szabad sajtó” szorgos iparosainak, akiknek napi feladata a világ közvéleményét tájékoztatni arról, micsoda böszme illiberális diktatúra elnyomása alatt kell sínylődnie a viharvert Magyarország szerencsétlen népének. A külföldi hírügynökségek és vezető közéleti lapok egyelőre (a választások éjszakáján) a puszta tényeket rögzítették: Magyarországon a várakozásoknak megfelelően a kormányzó Fidesz-KDNP egyértelmű győzelmével értek véget a 2014-es önkormányzati választások; a második erő a Jobbik. Most majd azt kell valahogy megmagyarázni: miként fordulhatott elő az, hogy idén immáron harmadik alkalommal szavazott bizalmat az ország népe az „elnyommó” Orbánnak és pártjának – de oly módon, hogy közben lényegében sikerült kivégezni az úgynevezett baloldalt. No de nézzük az eredményeket.
A Nemzeti Választási Iroda tájékoztató (tehát még nem hivatalos) adatai szerint a mintegy 8 169 ezer választópolgár 44,29 százaléka járult tegnap az urnákhoz. Négy évvel ezelőtt ez az arány 46,64 százalék volt, a pártoknak és jelölő szervezeteknek tehát nem sikerült igazán mozgósítani a választóikat.
Az eredményeket illetően a „papírforma” érvényesült: mind a fővárosban, mind a megyei közgyűlésekben, mind a megyei jogú városokban és országosan is egyértelmű és magabiztos győzelmet aratott a kormányzó Fidesz-KDNP. Számszerűsítve ez a következőket jelenti: Magyarország mind a 19 megyei közgyűlésében a Fidesz-KDNP jelöltjei szerezték a legtöbb mandátumot, egy kivételével pedig mindenütt a Jobbik végzett a második helyen. Ez a kivétel Csongrád megye, ahol az MSZP egyetlen mandátummal szerzett többet a Jobbiknál (5-4). A Fidesz viszont itt is magabiztos fölényben van a maga 11 képviselőjével. Borsod-Abaúj-Zemplén megye kivételével mindenütt abszolút fideszes többség van, persze Borsod irányításával sem lehet gond, hiszen a 15 fideszes mandátum mellett 8 jobbikos áll, míg az MSZP 5, a Gyurcsány-féle DK pedig csak 1 képviselői helyet szerzett.
A 23 megyei jogú város közül kettőt – Salgótarjánt és az ős-szocialista Szegedet – tudott megszerezni a baloldal, Békéscsabán a Jobbik által is támogatott független jelölt nyert. A többi megyeszékhelyt illetve megyei jogú várost fideszes polgármester irányíthatja az elkövetkező öt évben.
A legnagyobb érdeklődés természetesen a fővárosra irányult, de az izgalmak itt is elmaradtak: a jelenlegi főpolgármester, Tarlós István a szavazatok 49,1 százalékát megszerezve magabiztosan utasította maga mögé a Modern Magyarország nevű néhány személyes párt jelöltjét, Bokros Lajost (36 %), aki mögé jobb híján felsorakozott az úgynevezett baloldal Budapesten. A főváros 23 kerületéből 17-nek lesz kormánypárti vezetése. Egy kerületben civilek állította polgármesterjelölt lett a befutó, így a balliberális ellenzéknek mindössze 5 kerületi polgármesteri tisztség maradt.
Ennek megfelelően alakul a fővárosi közgyűlés összetétele is, melynek tagja a 23 kerületi polgármester és 9 kompenzációs listán mandátumot szerzett jelölt, valamint a főpolgármester. Vagyis a Fidesz 17 polgármesterrel, 1 főpolgármesterrel és két kompenzációs listán szerzett mandátummal magabiztos többséggel irányíthatja a nemzet fővárosát.
A kis- és közepes városokban is hasonló lett egyébként a felállás: többségükben a Fidesz-KDNP jelöltje győzött, második helyen pedig legtöbb helyen a Jobbik futott be. A Jobbik erősödését az is jól jelzi, hogy az eddigi 3 helyett immáron 13 polgármestere van a radikális pártnak.
Végül nézzük meg néhány határ menti település eredményét. Komáromban folytathatja munkáját az eddigi polgármester, a korábban parlamenti képviselőként is dolgozó fideszes Molnár Attila, aki a szavazatok csaknem 60 százalékát szerezte meg. A 11 fős képviselő-testületben 6 fideszes, 1 jobbikos, 3 baloldali és egy független jelölt kapott helyet.
Nagyobb figyelem kísérte az esztergomi eredmények alakulását, hiszen a város az utóbbi években az irányítása körüli visszásságai miatt került be a sajtóhírekbe. A várost eddig irányító független Tétényi Évát leváltották, Esztergomot négy év után ismét Fideszes polgármester vezeti majd Romanek Etelka személyében (46,87 %), abszolút kormánypárti többségű testület élén.
Győr már a részeredményeket figyelve sem volt kérdéses város: a jelenlegi polgármester, Borka Zsolt (Fidesz-KDNP) a szavazatok több mint 61 százalékát begyűjtve magabiztosan győzött, a városvezetésben szintén abszolút többségben vannak a kormánypárti képviselők.
Miskolcon nem sikerült a fordulat, legalábbis a Jobbik szempontjából: a párt „titkos reményei” között szerepelt a borsodi megyeszékhely bevétele. Ezúttal ez nem jött össze, a várost Kriza Ákos (Fidesz-KDNP, 42,37 %) vezetheti továbbra is, a jobbikos jelölt a szavazatok 20 százalékát szerezte meg.
Ózdon viszont jobbikos polgármestert választottak Janiczak Dávid (38,57%) személyében. Igaz, a testületben itt is a kormánypártiak vannak többségben (8 képviselő az 5 jobbikos és 1 baloldalival szemben)
A települési önkormányzati választásokkal egy időben tartották a nemzetiségi önkormányzatok megválasztását is (települési, területi és országos szinten). A Magyarországon élő szlovákok 112 településen tűztek ki nemzetiségi önkormányzati választást, ezek mindegyike eredményes volt, tehát mindenütt sikerült megválasztani a nemzetiségi képviselőket. A szlovákok országos önkormányzatába 23 tagot választottak, ebből 7 az Identita Szlovák Egyesületet, a többi 16 a Szlovák Unió-Magyarországi Szlovákok Szövetsége-Kiskőrösi Szlovákok Szervezete választási szövetséget illeti. A nemzetiségi választáson egyébként 10 szlovák jelölőszervezet állított jelöltet.
szd, Felvidék.ma
Fotó: Hegedűs Márta/Magyar Nemzet
{iarelatednews articleid=”49209,49235″}
