A Savaria Szimfonikus Zenekarhoz több évtizedes kapcsolat fűz, legutóbb a modenai szereplésükről írhattam részletesen. Ezúttal egy francia tematikájú koncertjükre invitáltak, amin egy ősbemutatónak is részese lehettem. A programban Paul Dukas La Péri és a Bűvészinas című kompozíciói, Jacques Ibert Fuvolaversenye és Claude Debussy Egy faun délutánja című műve szerepelt. A rendezőknek köszönhetően a délelőtti főpróbán is részt vehettem, így a Zenekar és vezetője, Vajda Gergely szép napot szerzett számomra.
Dukast egyműves komponistaként ismerik Magyarországon, pedig termékeny szerző volt, de műveinek jelentős részét – talán maximalizmusból – megsemmisítette. A La Péri szerencsére ránk maradt – a balett a legendák bajnokát, a halhatatlanság virágát kereső arab Iszkander és a perzsa angyal, Péri mondáját eleveníti fel. A szerző Táncvers egy jelenetben szavakkal jellemezte a művet, zenéjében a romantikus és impresszionista elemek egyaránt bőven fellelhetők. Az előadás kifejező volt. Egy megjegyzés: míg a próbát a földszintről hallgattam, az esti előadást az emeletről élveztem, az alsó szinten a rézfúvósok kevésbé tűntek harsánynak, mint egy szintről feljebb. Ezt már korábbi írásomban is megemlítettem, a terem méretei minden karmestert visszafogottságra intenek. A Bűvészinas a zenekarnak és a közönségnek is örömzene volt.
Ibert Fuvolaversenye igen nehéz, de színes darab. Az ambiciózus első tételt egy nagyon finom árnyalatú második követi, s az opust egy jazz-elemekkel tarkított tétel zárja. A Drezdában élő és dolgozó fuvolista előadó, Szabó Rozália nevével Lipcsében találkoztam, mikor Gyenge Tiborral a Drezdai Staatskapelle első koncertmesterének helyettesével készítettem interjút. (A művész édesapja és testvére is a szombathelyi zenekarban játszik). Nagyon szép előadásnak lehettünk részesei, a közönség nagy ovációval értékelte a művészt, aki Debussy Szirének című darabját játszotta ráadásul. Ez egyben átvezetett Debussy Egy faun délutánja című művéhez, aminek különleges pasztellszíneire emlékszem vissza szívesen.
Savaria (Fotó: Mészáros Zsolt)
Különös várakozással tekintettünk az ősbemutatóra, Benoît Sitzia Az erdőben (En Forêt) című darabjára. A fiatal zeneszerző is sokat merített az impresszionista mesterek hagyatékból, s mint minden francia szerzőt, a keleti világ is megihlette. Nem véletlen, Szardínia szigetéről származik, s közel áll hozzá az arab kultúra, s ez a zenéjében is mély nyomot hagyott. A főpróba után kérdeztem a francia szerzőt:
„Bemutatómat Szombathelyen tartom, ez annak köszönhető, hogy Vajda Gergely igazgatót, mint karmestert és mint zeneszerzőt is jól ismerem. Hasonló utat jártam be magam is, mivel zeneszerző vagyok, és az 1963-ban alapított Ars Nova Együttes művészeti igazgatójaként is dolgozom. Egy budapesti tartózkodásom során kért fel Vajda úr, hogy a Savaria Zenekar számára komponáljak. Ez kihívás volt számomra, mivel mind ez ideig a kamarazenében voltam inkább otthon. Az erdőben című művem nagyon inspirált, s nagyon jól illik az est programjába. Azért vélem így, mivel nagyon sokat foglalkoztam a műsorban is szereplő Debussy zenéjével, egy Debussy trió-átirat lemezt is készítettem. Az előadásban két művel is szereplő Paul Dukas is közel áll hozzám. Mindkettőjük zenéje képszerű és színes, rajzhoz hasonlíthatnám. Hozzá kell tennem, hogy a programból talán Jacques Ibert ismerem legkevésbé.
Franciaországban számos zenekarral működöm együtt, így van összehasonlítási alapom. A hallottak, s a művem interpretálása alapján a Savaria Zenekart nagyon jó együttesnek tartom.”
Csermák Zoltán/Felvidék.ma
