A közelgő parlamenti választások lehetőséget adnak arra, hogy az országos jelölt listákat böngésszük. A közéletben széles körben ismert és olykor számunkra kevésbé ismert nevekkel is találkozunk. Az adott közösségben viszont jól ismerik a tevékenységüket azoknak is, akikkel a hétköznapok során, a más régiókban élők nem találkoznak.
Ezért szólítottuk meg Stercel Olivért, aki MKP választási listájának 67. helyén szerepel, hogy megismertessük, a közösség életében milyen szerepet vállal, hogyan gondolkodik a magyarságról és az MKP választási programjáról. Munkáját tekintve értékesítési manager, Felső – Csallóközben, Nagymagyaron él, családos és két gyermek édesapja.
– Mióta érdekli a politika?
– Ez egy egyszerű kérdés, de én mégsem arra felelnék, hogy mióta érdekel a politika, mert nem igazán a politika miatt kapcsolódtam be a helyi közösség életébe. Én egy egyszerű falusi családból származom. Olyan családból, amelyben megtanították nekem, hogy a munka fontos, mert dolog nélkül nincs jövő. Kis gyerekként, majd azután a későbbiek folyamán is azt tapasztalhattam, nálunk mindenki dolgozott. Családi házban éltünk, dolog volt a kertben, a ház körül és mi – a testvéreimmel – mindenből keményen kivettük a részünket. Így voltunk nevelve és számomra ez lett a példa.
Abban az időben, amikor szülőfalumban megszólítottak, hogy segítsem a Magyar Közösség Pártjának munkáját, még nem is sejtettem, hogy mennyi kínálkozó lehetőség adódik az emberek életének jobbítására. Elsődlegesen csak arra gondoltam, hogy magyar emberként, magyar családapaként az a kötelességem, hogy őrizzem a szüleimtől kapott nyelvet, a nemzetemhez tartozó kultúrát, s próbáljam megőrizni mindazt, amit szüleim, nagyszüleim nekem megtanítottak, vagy ránk hagytak. Aztán továbbgondolva a dolgot rájöttem, hogy nemcsak a családon belül kell ezt elsőrendűnek tartanunk, hanem lakókörnyezetünkben, az ott működő intézményekben, az óvodában, az iskolában – ahol gyermekeinket oktatják, vagy éppen a községi hivatalban, ahová ügyeimet megyek intézni. Számomra csak az az elfogadható, hogy anyanyelvünkön tanuljunk, művelődjünk.
– Miért döntött úgy, hogy részt vesz az MKP munkájában?
– A magam módján és a szerény eszközeimmel mindig is azon voltam, hogy közösen, értelmes, egységes tenni akarással lehet jó dolgokat véghezvinni. Kigondolni vagy eltervezni valaminek a megvalósítását – ehhez egy ember is elég. De ahhoz, hogy az jó példával járjon, sokak megelégedésére váljon –, ahhoz már szellemi és cselekvő társakra van szükségünk, vagy legalábbis olyanokra, akik hasonlóképpen gondolkodnak. Itt kell elmondanom, hogy talán annak örülök a legjobban, hogy szülőfalumban, Nagymagyaron már hagyományosan megrendezzük nyaranta a bográcsfőző napot – ami kifejezetten a falubeli csapatok gasztronómiai versengése.
Azt is fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a rendezvény a Magyar Közösség Pártjának kezdeményezésével jött létre és máig az MKP színeiben szerveződik. Sok munka előzi meg a felkészülést, de a nap végén mindenki boldog és elégedett. Aki cselekvő résztvevője az ilyesfajta rendezvényeknek, azokat valami különös érzés keríti hatalmába. Mert azt jól tudjuk, hogy ott és akkor nem magáért teszi az ember, amit tesz, hanem a közösségért. Ahol született, ahol él, akikkel dolgozik, akiknek a szomszédságában lakik, ahová a gyermekei járnak, vagy ahová éppen esténként összejárnak szórakozni.
– A környezetében milyen, a magyarságot érintő probléma foglalkoztatja?
– Felgyorsult világunkban tudósoknak, szakembereknek a környezet védelme jelenti a legnagyobb kihívást. Naponta hallunk a médiákban arról, milyen komoly erőforrásokat mozgósítanak a tiszta levegő, az éltető víz megmentése érdekében. Napjaink legfenyegetőbb gondja a globális felmelegedés, amelynek vészjósló előjeleit már tapasztalhatjuk. A levegőszennyezés, a mérhetetlen mennyiségű hulladék, nehezen lebomló vegyszerek – mind-mind a földön létező élőlényt veszélyeztetik. Vannak országok, ahol komoly anyagi ráfordítással működtetett programok keretében tudatosan nevelik a társadalmat a tiszta környezet, a tiszta levegő megtartására, az ivóvízkészletek védelmére. Nem csoda, hiszen a levegő, a víz az élet biztosítéka. Jómagam, természetbarátként is, önkormányzati képviselőként is és gyakorló édesapaként is arra törekszem, óvjam környezetemet. A fák, a növények kapjanak elegendő fényt és vizet, hogy majd azután friss levegőt adjanak cserébe. Kisgyermekeimet arra próbálom tanítani, a szemetet, a hulladékot megfelelő helyre tegyék – természetesen külön választva.
Lakókörnyezetemben, Nagymagyaron, évek óta az egyik legnagyobb gondot a hulladéktárolás, a szemételhelyezés okozza. Mert bizony itt van, s nem is kevés. Nemrégiben egy kigyulladt, s napokig izzó szemétlerakat lokalizálásával kellett megküzdenie az önkormányzatnak – nem kis anyagi ráfordítással. Aggódtunk is eleget, milyen káros hatása lesz a felszálló irdatlan füstnek, a felszabadult mérgező gáznak. Óriási tömegű föld mozgatásával akkor sikerült „eltemetni” a maradványokat, de persze nem örökre, mert azok ott lapulnak a mélyben és még sokáig aktívan rombolják majd az oly értékes talajvizet. Nagyon szeretem a természetet járni, imádok horgászni, élvezem a víz és a fák szimbiózisából eredő nyugalmat.
Ott tudok igazán ellazulni, olyankor megtisztul az ember agya és persze a tüdeje. Innen eredeztetően talán a páratlan szépségű csallóközi természeti környezet, a benne élő gazdag növény- és állatvilág védelmét, valamint a felbecsülhetetlen értékű ivóvízkészletünk óvását párttársaimmal egyetemben kiemelkedően fontosnak tartjuk.
– Melyik az a terület, ahol Ön a legfontosabbnak látja, hogy a Közös akarat programja megvalósuljon?
– A Magyar Közösség Pártjának választási programja, amely a Közös akarat címet viseli öt pilléren alapszik. A program minden fejezetét a párt országos elnökségének tagjai írták, akik a témák jól ismerői, szakértői. Én úgy gondolom, ez a program tartalmazza azokat a javaslatokat, amelyek a társadalom széles skáláján mutatkozó problémákra keres megoldásokat, s illeszkedik az itt élő magyarság kívánalmaihoz. Ez a program a magyar közösség összefogásáért íródott, amely elsősorban Dél-Szlovákiát, a szlovákiai magyarokat kívánja megszólítani, s közben rámutat arra, hogy a déli országrész felemelkedése az egész ország életszínvonalának növekedéséhez járulna hozzá. S hogy ez megvalósuljon, erős érdekképviseletre van szükség. Ebben kívánok én is a párt segítségére lenni.
Stercel Olivér a Magyar Közösség Pártja 21-es sorszámú listáján a 67. helyről indul a 2016-os parlamenti választásokon.
Hideghéthy Andrea, Felvidék.ma