A NATO keleti tagországaiban való katonai jelenlét megerősítéséről állapodtak meg az észak-atlanti szövetség védelmi miniszterei szerdán, február 10-én a kétnapos brüsszeli tanácskozás első napján.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatóján elmondta, a katonai szervezeten belül egyetértés van azt illetően, hogy folyamatos, de rotációs jelenlétre van szükség a térségben, a részletek – például a missziók mérete és összetétele – azonban még kidolgozatlanok. Hozzátette, a többnemzetiségű erők felállítása biztosítékot jelent a kollektív védelem működésére.
„Ez világos üzenetet fog küldeni. A NATO egyként fog reagálni a szövetségesek bármelyikét érő bármilyen agresszióra” – mondta a szövetség vezetője, hangsúlyozva, hogy a NATO-nak a keleti és a déli irányból érkező fenyegetésekre is képesnek kell lennie reagálnia.
Ursula von der Leyen német védelmi miniszter szerdán kijelentette, országa részt venne egy, a menekültáradat mérséklését célzó esetleges NATO-misszióban az Égei-tengeren.
Michael Fallon, a brit védelmi tárca vezetője ennek kapcsán hangsúlyozta: minden olyan kezdeményezést üdvözölnek, ami segít emberéleteket menteni és felszámolni az embercsempész-hálózatokat.
Bár az eredetileg tervezett napirenden ez nem szerepelt, a tárcavezetők Németország és Törökország hétfői felhívásának eleget téve csütörtökön megvitatják, hogy miként vállalhatna nagyobb szerepet a NATO a menekültválság kezelésében. Azt egyelőre nem tudni, hogy Berlin és Ankara milyen típusú segítséget vár a szövetségtől.
A kétnapos ülésen emellett foglalkoznak a NATO belső reformjával, a döntéshozatali eljárás felgyorsításával, az adaptációs és megerősítő intézkedésekkel, a transzatlanti ellenálló képesség javításával, valamint a hibrid hadviselés, a kibervédelem, a rakétavédelem és az afganisztáni szerepvállalás kérdéseivel.
Megállapodás született a NATO és az Európai Unió között a kibervédelmi együttműködés erősítéséről. Az internetes támadások megelőzését, előrejelzését, felderítését és kivédését célzó egyezmény keretében fokozzák az információcserét és a bevált gyakorlatok megosztását a két szervezet között.
A kibertámadások egyre nagyobb fenyegetést jelenthetnek a világra. A gazdaságot és mindennapi életünket is befolyásolhatják, olyan szektorokra is lesújthatnak, amilyenekre nem is gondolnánk. Rosszabb esetben egy teljes áramhálózat is terroristák ellenőrzése alá kerülhet, aminek beláthatatlan következményei lennének.
MTI nyomán SZL, Felvidék.ma
Fotó:Technokrata.hu
