„Nem pártban, hanem közösségben gondolkodunk, ezért is hívtuk fel a március 5-i szlovákiai parlamenti választás előtt a két szlovákiai magyar pártot arra, hogy ne egymással szemben határozzák meg magukat, hanem közösen induljanak” – jelentette ki a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának (NÖB) ülésén Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke.
A legnagyobb felvidéki magyar társadalmi és közművelődési szervezet vezetője elmondta, hogy a Most-Híd nem válaszolt felvetésükre, míg a Magyar Közösség Pártja kedvező választ adott, amelynek listáján ezért ötvennél is több Csemadok-tag szerepel.
Bárdos Gyula szerint a mostaninál nagyobb létszámú, láthatóbb magyar képviseletre van szükség a pozsonyi parlamentben, hogy hatékonyan léphessenek fel Szlovákia magyarlakta vidékeinek felemelkedéséért és a magyarság önkormányzatiságának megteremtéséért.
Farkas Iván, a Magyar Közösség Pártjának gazdasági és régiófejlesztési alelnöke, Muzsla polgármestere a tanácskozáson arról beszélt: a jelentős részben magyarok lakta Dél-Szlovákiában húsz éve Szlovákia-szerte az életszínvonal a legmagasabbak közé tartozott, míg ma a Felvidék Szlovákia leginkább támogatásra szoruló térségévé vált. Ennek okát az MKP alelnöke az agrárium elsorvasztásában, illetve ennek nyomán a munkanélküliség – többi régiónál nagyobb fokú – térnyerésében látja, és úgy gondolja, hogy a mezőgazdaságot a termelő, feldolgozó és értékesítő szövetkezetek támogatása útján, valamint termelői piacok nyitásával kellene felfuttatni, hogy az emberek hazai termékeket vásárolhassanak. Ugyanekkor szükség van a térség közlekedési infrastruktúrájának nemcsak kelet-nyugati, hanem észak-déli irányú fejlesztésére is – jelentette ki Farkas Iván.
A szlovákiai magyarok oktatásának helyzetéről szólva – a korábban pedagógus, immár Kisújfalu polgármesterévé választott Geri Valéria arról beszélt, hogy gyakorlati képzés hiányában „lassan elbukik a szakoktatás”, miközben a minimális osztálylétszám tervezett bevezetése közel kétszáz kisiskolát, a felvidéki magyar iskolák harmadának fennmaradását veszélyezteti.
Knirs Imre, Révkomárom városfejlesztéssel megbízott alpolgármestere ezt követően azt emelte ki, hogy városuk az idegenforgalom mellett a Duna nyújtotta lehetőségeket is hasznosítani kívánja. Knirs Imre megemlítette, hogy a fénykorában hatezer embert foglalkoztató komáromi hajógyárban ma háromszázan dolgoznak.
Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) társulás elnöke elmondta, hogy a szervezetet 2001-et követően, a státustörvénnyel kapcsolatos tájékoztató munka koordinálására hozták létre, de számos más kérdésben is megfelelő egyeztető fórum, és a benne rejlő lehetőségek nincsenek kihasználva.
Pogány Erzsébet, a SZAKC igazgatója arról számolt be, hogy a szövetséghez az évek során – az alapító 5 nagy társadalmi szervezeten kívül – több kisebb civil szervezet is csatlakozott, jelenleg 20 tagszervezettel működik. A magyar házakban irodahálózatot hoztak létre, amelynek nem kis szerepe van a közösség erősítésében, hiszen a felvidéki magyarság számára elérhető közelségben különböző szolgáltatásokat nyújtanak. Tíz évvel ezelőtt indították a SZAKC munkatársai a Felvidék.ma hírportált.
Pánczél Károly, a NÖB elnöke örömét fejezte ki, hogy amellett, hogy a felvidéki magyar politikai élet megosztottságáról hallani, a SZAKC jó példát jelent a civil szervezetek összefogására.
A tanácskozásról a későbbiekben részletesebb összefoglalóval is jelentkezünk.
Gecse Géza, Felvidék.ma
Fotó: Szalai Erika
További fényképek a Képgalériánkban ITT érhetők el.
