Rendkívüli kormányfői csúcstalálkozón foglalkozik a négy visegrádi ország – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – azzal a problémával, hogy a nagy nemzetközi cégek eltérő összetételben, minőségben forgalmazzák azonos márkájú élelmiszertermékeiket Nyugat-, illetve Kelet-Európában – jelentette be Robert Fico szlovák miniszterelnök csütörtökön Pozsonyban.
Fico szerint a visegrádi négyek felszólítják az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul foganatosítson intézkedéseket, amelyek meggátolnák ennek a gyakorlatnak a folytatását.
A csúcstalálkozót Pozsony kezdeményezte, a többi tagország pedig egyetértett vele. Diplomáciai források szerint a találkozóra a közeli napokban kerül sor Lengyelországban, amely jelenleg a V4 soros elnöki tisztségét látja el. A találkozó pontos helyszíne és időpontja még egyeztetések témája.
„Elfogadhatatlan, hogy a nemzetek feletti társaságok a posztkommunista országokba olyan termékeket szállítsanak, amelyek minősége gyengébb, mint azoké, amelyeket azonos csomagolásban Nyugat-Európa üzleteinek pultjain találhatunk” – szögezte le Robert Fico.
„Követelni fogjuk az Európai Bizottságtól, hogy minél rövidebb időn belül olyan törvénymódosításokat fogadjon el, amelyek lehetetlenné teszik az említett gyakorlatot, amely megalázza Szlovákia, Magyarország, Lengyelország és Csehország állampolgárait” – hangsúlyozta a szlovák kormányfő. Szerinte a megoldási lehetőségek egyike az is, hogy a gyártók az érintett termékeiket más néven fogják forgalmazni Nyugaton és másképpen Keleten.
Robert Fico nem zárta ki, hogy szükség esetén a szlovák kormány az európai polgári kezdeményezés eszközéhez folyamodik. Ha ezt több országból legalább egymillió állampolgár támogatná, az Európai Bizottságnak kötelezően foglalkoznia kellene a témával.
Amennyiben a mai helyzet rövid időn belül nem változik, Pozsony kész válaszlépéseket tenni, válaszintézkedéseket hozni.
„A vita lényege lehet például az, hogyha ti (Brüsszel) ebben az elvi ügyben nem vagytok hajlandóak támogatni minket (…), akkor mi Szlovákiában hozunk egy olyan belső előírást, miszerint például minden közétkeztetésbe kerülő élelmiszer mondjuk, kizárólag Szlovákiából származhat. Nagy örömmel megyünk perre ebben az Európai Bizottsággal” – fejtette ki Fico.
Szakértők korábban sajtóban közölt álláspontja szerint egy ilyen intézkedés jelenleg nagy valószínűséggel sértené az európai uniós jogot.
Szlovákiában a közelmúltban hozták nyilvánosságra azoknak a laboratóriumi teszteknek az eredményeit, amelyekben a nemzetközi üzletláncok Szlovákiában, illetve Ausztriában forgalmazott azonos élelmiszertermékeit elemezték és hasonlították össze. A több mint kéttucatnyi termék minősége Ausztriában magasabb és jobb volt, mint Szlovákiában, ez elsősorban az üdítőkre, a hústermékekre, a teákra vagy a fűszerekre vonatkozik. Két nemzetközi cég tiltakozott a nyilvánosságra hozott adatok ellen, mert szerintük a tesztek módszertana hibás volt.
„A szegényebb magyaroknak lehet ócskább dolgokat eladni”
Lázár János, a magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten szintén kritizálta Brüsszelt, hogy a silányabb minőségű élelmiszerek ügyében szerinte az EU azon az állásponton van, hogy „a szegényebb magyaroknak lehet ócskább dolgokat eladni”.
A tárcavezető több terméket, illetve márkát is említett, amelyek esetében a magyar ellenőrök azt tapasztalták, hogy az osztrák boltok polcain jobb a minőségük, mint a magyar üzletekben. Tapasztalatuk szerint – ismertette – az Ausztriában vásárolt Coca-Colában jobb minőségű aromák voltak és kevesebb cukorral készült; a Nesquikben Magyarországon kevesebb volt a kakaópor; a Rio Maréban itt 2 százalékkal kevesebb tonhal volt; a Nutellának is más volt a minősége; a Knorr zacskós húslevesben pedig 12 grammal több por volt Ausztriában. A vizsgált boltok között az Aldit, a Lidlt, a Metrót és a Spart említette.
Jelezte azt is, hogy újabb vizsgálatok lesznek. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszternek a nemzetgazdasági tárcával és a Miniszterelnökséggel közösen pedig jelentést kell készítenie a fogyasztóvédelem, az élelmiszer-biztonság témakörében.
A csehek szerint az árleszállítás a ludas
Hasonló összehasonlításokat végeztek korábban a csehek is, amelyekből az derült ki, hogy ugyanazon termékek minősége általában jobb Németországban és Ausztriában, mint Csehországban. Az eltérések azonban kisebbek voltak, mint a szlovák és az osztrák piac összehasonlításakor. Számos esetben eltérnek az élelmiszerek árai is, általában Nyugat-Európában drágábbak, de vannak fordított esetek is.
A cseh gazdasági szaklapok a téma kapcsán felhívták a figyelmet arra is, hogy a probléma háttere sokkal bonyolultabb, mint ahogy az az első pillanatban látszik. A kelet-európai élelmiszerpiacon szerintük ugyanis állandósultak az ‚árleszállítási” kampányok, az „akciók”, amelyek a gyártókat és az üzletláncokat akarva-akaratlanul is az olcsóbb termékek irányába nyomják.
Miután a kelet-európai fogyasztó a nyugat-európainál sokszorosan fogékonyabb az „akcióra”, kevesebb pénzért végeredményben gyengébb terméket kap. A gyártó és az üzlet természetesen még ezen is keresni akar.
Az persze más kérdés, hogy más pénzeket keresnek az emberek Nyugaton, és más pénzeket Keleten egyazon munkáért is. Gazdasági elemzők szerint ezért a felmerült és nagyon valós problémát komplex módon kellene megoldani.
