A tízévenként megvalósuló népszámlálás keresni próbálja a társadalom összképét. Újra megmérettetünk tehát.
Minden ilyen megmérettetés nagyszerű alkalom arra, hogy a nyilvánosság előtt is tudatosan megvalljuk, kik is vagyunk. Szociális és vagyoni helyzetünk mellett rákérdez az identitásunkra is. Ezért sokkal fontosabb annak felvállalása, hogy kik vagyunk, mint azé, amink van.
Identitásválságban levő világunkban sokan elveszítették a gyökereiket és kozmopolita életet folytatnak.
Mégis nagyon fontos és szükséges, hogy megleljük és büszkén megvalljuk identitásunkat, ami emberi mivoltunk jellemzője kell, hogy legyen.
Az ember általában nemzeti és vallási hovatartozással rendelkezik. Mindkettő lehet adott a születése által, amit a neveltetése, szocializációja elmélyít és amellyel azonosulni próbál. Segítenek ebben különböző tényezők, mint a környezet, amelyben él, kibontakozik tudata és kulturális betagozódással azonosítja magát a nemzetiségével és vallásával.
Mivel az ember közösségi lény, kötődik nemzetéhez, mely nemzetségből származik és hitbéli meggyőződés alapján a vallási közösségéhez, egyházához, amelybe felvételt nyert, vagy amelynek tagjává vált.
Ezért nagyon fontos, hogy ragaszkodjunk mindkettőhöz szilárd meggyőződéssel és a népszámlálási íveken vállaljuk mindkettőt. Így segítjük társadalmi szinten nemzetünket és egyházunkat egyaránt.
Buzdítok hát mindenkit, ne feledje megvallani szabadon, öntudattal, ezáltal segítve mindkettő további kibontakozását társadalmunkban, mindannyiunk javára, hogy nemzeti közösségünk és egyházunk is gyarapodjék és betölthesse mindnyájunk életében megtartó és boldogító szolgálatát. Ne feledjük azt sem, hogy ezáltal értékteremtők vagyunk és tovább szilárdítjuk azt az értékrendet, ami formálta Európát és népeinket, benne a hellén bölcselet, a római jog és a zsidó-keresztény vallási eszmeiség, hitrendszer és az ebből fakadó kultúra, amely mindnyájunk sajátja.
Ha ezekhez a gyökerekhez ragaszkodunk és belőlük táplálkozunk, örömmel vállaljuk mindkettőt, amikor nemcsak összeíratunk, hanem egyben megmérettetünk is.
Kívánom mindenkinek, hogy ezt bátran tegye, hogy könnyűnek ne találtassunk!
A szerző ipolysági plébános.
(Hlédik László/Felvidék.ma/MKP Lévai járás Facebook)
