Immár egy éve, hogy a koronavírus megjelent Európában és így Szlovákiában is. A Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetsége és a Baross Alapítvány ez idő alatt második alkalommal végzett felmérést a szlovákiai kis- és középvállalkozások körében a koronavírus-járvány hatásairól.
A szlovák kormány az első hetekben több egészségügyi és gazdasági intézkedést vezetett be annak érdekében, hogy megóvja a lakosságot. 2020 márciusának közepén az élelmiszerboltok, gyógyszertárak és további néhány, létszükségleti cikkeket forgalmazó üzleten kívül az üzletek, vállalkozások jelentős részének bezárása mellett döntött.
Hozzávetőlegesen két héttel a korlátozások bevezetését követően megérkezett a kormány első gazdasági mentőcsomagja a vállalkozások és az alkalmazotti viszony stabilizálásának céljából.
A nyári időszakban, ahogy a helyzet javulni és stabilizálódni látszott, enyhültek a korlátozások is. 2020 szeptemberétől azonban kezdetét vette a járvány második hulláma, azóta pedig fokozatosan szigorodtak a korlátozások, bezárni kényszerültek az üzletek és vendéglátóipari egységek, részleges kijárási tilalmat vezettek be, a határátkelést és a járások közötti közlekedést fokozott rendőrségi ellenőrzés alá vetették. Ennek hatására
számos vállalkozás került a járvány első hullámához képest még nehezebb helyzetbe, jövőképük pedig bizonytalanná vált.
Sokan több hónapja nem tudják kinyitni üzletüket, vállalkozásukat, forgalmuk pedig sok esetben a nullához közelít. Ennek megoldására a kormány ősszel átalakította és újraindította a Gazdasági elsősegély (Prvá pomoc) nevezetű programját, melynek célja a bajba jutott vállalkozások megsegítése.
A Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetsége a kialakult helyzet vállalkozókra gyakorolt súlyos negatív hatása, valamint a Gazdasági elsősegély hatékonyságának megvizsgálása céljából megalapozottnak tartotta a jelenlegi helyzet feltérképezését a vállalkozói szférában. Ennek céljából készült a felmérés, amely a koronavírus vállalkozókra gyakorolt gazdasági hatásait vizsgálja.
A felmérés elsődleges célja, hogy átfogó képként visszacsatolást adjon a vállalkozások helyzetéről, valamint, hogy vállalkozói típus, regionalitás és szegmens szerinti bontásban ábrázolja és megkülönböztesse a koronavírus vállalkozásokra gyakorolt hatásait.
A kutatás célja továbbá, hogy megvizsgálja és kiértékelje a kormány által elindított Gazdasági elsősegély célszerűségét és hatékonyságát, amelyet annak céljából indítottak el, hogy megvédjék, megerősítsék és megtartsák a vállalkozói szektort.
A kutatás kérdőíves felmérés formájában valósult meg. A végleges kérdőív 30 kérdésből áll, amelyet összesen 869 egyéni, kis- és középvállalat képviselője töltött ki (validáció előtti állapot). A kitöltők legnagyobb része, 45,3%-a mikrovállalkozás, 39,4% egyéni vállalkozás, 14,4% pedig kisvállalkozásnak minősül, valamint kevesebb mint 1%-uk számít középvállalkozásnak. A válaszadók 66,6%-a Nyugat-Szlovákiában tevékenykedik, 38,7% Közép-Szlovákiában, 13,9% pedig Kelet-Szlovákiában. A kitöltők 49,4%-a a szolgáltatás és kereskedelem szektorban működtet vállalkozást, 30% a mező-, vad- és erdőgazdaságban, végül pedig 20,6% a feldolgozó-, építő- és egyéb ipar területén tevékenykedik.
A legmeghatározóbb eredmények összefoglalója a válaszok alapján
Egyértelműsíthető, hogy a járvány második hullámát nehezebben viselte a vállalkozói szektor, mint az elsőt. A kisvállalkozásokra gyakorolta a legsúlyosabb hatást a járvány első és második hulláma, ők mindenkinél keményebben érezték a korlátozások negatív eredményeit.
A vállalkozások közül többen csődközeli helyzetbe kerültek, sokan kénytelenek voltak megválni munkavállalóiktól, külső segítségre szorulnak, jövőjük kiszámíthatatlanná vált. Ugyanakkor a legtöbben pozitívak, ami a tervezést illeti, hiszen a legtöbb vállalkozás megpróbálja átvészelni a járványt, és a korlátozások utáni időszakot tervezik.
A talpra állás a vállalkozások nagy részénél legalább 6 hónapot vesz majd igénybe. A nagyobb vállalkozásoknál ez az idő rövidebb, míg a kisebbeknél hosszabb lehet.
A vállalkozások több mint a fele nem tudja igénybe venni a kormány által létrehozott segélycsomagot. Láthatóan a segélycsomag olyan sok kritériumot támaszt a pályázó vállalkozóval szemben, amelyeket a legtöbb vállalkozó nem képes maradéktalanul teljesíteni, így nem jogosult a támogatásra. A támogatás kommunikációja sem elég részletes a vállalkozók számára, hiszen többen azért nem pályázták meg a támogatást, mivel azt hitték, hogy nem jogosultak rá, miközben pedig azok voltak.
A legnehezebb helyzetben a mezőgazdászok vannak, hiszen az ő soraikból nem tudnak a legtöbben élni a lehetőséggel. A kitöltők csupán egyharmada él a kormány által kínált lehetőséggel,
viszont kétharmaduk gondolja úgy, hogy a segélycsomag nem célszerű és effektív, ezen belül is leginkább a kisebb vállalkozások osztják ezt a véleményt. A támogatás mértéke nem elégséges, csupán a járulékok egy részére elég, a rendszer pedig túl bürokratikus.
A vállalkozások szeretnék, ha a járvány előtti havi forgalmuk alapján szabná meg a kormány a támogatásuk mértékét. Továbbá sokat segítene számukra, ha minden munkáltatói formára kaphatnának támogatást. A vállalkozók nagy részének szüksége van valamilyen anyagi támogatásra, anélkül nem tudják átvészelni a járványt.
A felmérés eredményeinek teljes bemutatása a itt és itt érhető el:
(Iván Tamás, a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnöke/Felvidék.ma)
