A Magyar Művészeti Akadémia támogatásával tavaly jelent meg Illés Andrea Magyarország világörökségei – Kitekintés a teljes Kárpát-medencére című kiadvány. A nívós, képanyagban gazdag kötetben számos felvidéki épített világörökségi kincsről is olvashatunk.
Amint a fülszövegből megtudjuk: „Csupa, csupa lenyűgöző táj, történelmi városrész, érintetlen természeti csoda. Építészeti remekművek, a népi emlékezetet továbbhagyományozó falvak, a természet és az ember idilli együttélését jelképező vidékek. Mindez a világörökség. S az, hogy a világörökség ma már cím és rang, azt üzeni, hogy a világ különböző szegleteinek természeti és kulturális kincsei megőrződnek a következő nemzedékeknek is.”
A több mint háromszáz oldalas, színes kötet három jól elkülönülő részre oszlik.
Elsőként Magyarország UNESCO világörökségi helyszíneit mutatja be. A következő bő fejezet az anyaországbeli világörökségi várományos listán szereplő helyszínek leírását tartalmazza. A harmadik rész kitekint a Kárpát-medencei világörökségi helyszínekre.
Az egyes helyeket olvasmányos, kalandos módon mutatja be. Az olvasó a szöveget olvasva maga is bejárja az adott helyszínt. A kötet a történelmi összefoglaló mellett bemutatja az épületet, a természetet, a helyszínt, valamint a turisták számára fontos információkat is tartalmaz. A színes és lényegre szorítkozó szöveget csodás fotók ékesítik.
A világörökség magyarországi helyszínei közül részletezi Budapest világörökségi helyszíneit. A könyv hasábjain a Felvidékhez közel, a Palócföldön található Hollókő ófalut és annak táji környezetét is bebarangolhatjuk. Elkalauzol a Pannonhalmi Bencés Főapátságba, s elkalauzol a Hortobágyi Nemzeti Parkba (Puszta) is.
Ugyancsak a Felvidékhez is kötődő Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai is bemutatásra kerülnek. Nem feledkezik meg a pécsi ókeresztény sírkamrákról, a Fertő kultúrtájról, illetve a tokaji történelmi borvidékről sem.
A világörökség várományos listáján szereplők közül többek között ismerteti a Balaton-felvidéki kultúrtájat, a budai termálkarszt-rendszer barlangjait, a magyarországi tájházak hálózatát, az ipolytarnóci ősélőhelyet. Itt is találunk felvidéki vonatkozást, hiszen szól a révkomáromi erődrendszerről is.
A Kárpát-medencei kitekintés oldalairól több felvidéki csodás helyszín köszön vissza. Az egykori Hont vármegyében lévő Selmecbánya történelmi városközpontja és a bányászat technikai műemlékei 1993 váltak az UNESCO világörökség részévé. Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű vára, a szepesi és a kapcsolódó műemlékek szintén bekerültek a nívós kötetbe. A térség szintúgy 1993-ban lett a világörökség része. Ezt követően virtuális sétát tehetünk Lőcse történelmi belvárosában, mely 2009-ben szerezte meg a rangos elismerést.
Rövid leírást tartalmaz Bártfa műemlék-rezervátumáról, mely 2000-től a világörökség része. Természetesen bekerült a kiadványba az a nyolc, 16–18. századi fatemplom, melyek a szlovákiai Kárpátokban találhatóak.
Mint Illés Andrea kifejti:
„Ma már mindenki tudja, a világörökség cím különleges védjegy, s olyan tájat, természeti jelenséget, kulturális vagy szellemi örökséget, építészeti emléket rejt, melyet bizonyosan érdemes megtekinteni.”
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
