A magyar kormány álláspontja, hogy amíg van etnikai alap, addig van jövője az erre épülő politikának is a Kárpát-medencében – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén pénteken Budapesten.
A kormányfő azt mondta: a szlovákiai választások egy régi dilemmát élesztettek újjá, mert miután a magyarok már többedszerre nem tudtak bejutni a parlamentbe,
ismét élővé vált a kérdés, van-e jövője az etnikai alapú politizálásnak, főként romló demográfiai mutatók mellett.
Leszögezte: a magyar kormány álláspontja, hogy amíg van etnikai alap, addig van jövője az erre épülő politikának is, az pedig, hogy legyen etnikai alap, „közös felelősségünk”.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k) beszédet mond a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésén a Várkert Bazárban 2023. november 17-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
Orbán Viktor a Kárpát-medencei magyar élet legnehezebb, legfájdalmasabb pontjának a kárpátaljai magyarság helyzetét nevezte, hozzátéve, hogy itt látja legkevésbé annak az esélyét, hogy a „felhők rövidtávon eloszoljanak”. Hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarok minden tekintetben számíthatnak Magyarország támogatására. Ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy a véres, honvédő háborút folytató Ukrajnának még mindig van elegendő figyelme arra, hogy a magyarokat „vegzálja”.
Ma olyan harcokat kell vívni az Európai Unióval, amelyek nem segítik Magyarország fejlődését – mondta a kormányfő.
Az elkövetkező hónapokra két nagy vitát prognosztizált, amelyek kimenetele nagyban meghatározza Magyarország mozgásterét a következő évtizedekre.
Az egyik arról szól, hogy a bizonyos értelemben már összeszűkített, de fontos kérdésekben még fennálló egyhangú döntéshozatalt fenntartsák vagy térjenek át a többségi döntéshozatalra. Ez szerződésmódosítást igényelne, amihez egyhangú döntésre van szükség. Amíg egy olyan ország van, mely ellenáll, ilyen nem lesz – közölte Orbán Viktor, kijelentve: Magyarország számára ez tabu, Magyarország az egyhangú döntéshozatalt tekinti a nemzeti érdekvédelem utolsó garanciájának.
Orbán Viktor miniszterelnök (k, szemben), Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (b2), Wetzel Tamás, a Miniszterelnökség állampolgársági ügyekért felelős miniszteri biztosa (b), Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára (j2) és Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára (j) a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésén a Várkert Bazárban 2023. november 17-én (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
A következő 120 évben nem várható olyan parlament Magyarországon – összetételtől függetlenül –, amelyik ezt megszavazná – fogalmazott Orbán Viktor.
A körülöttünk lévő világ szétcsúszásából fakadó kihívásaira a magyar együttműködés erősödésével tudjuk megadni a választ – jelentette ki az ülésen.
A mi válaszunk a szétcsúszásra az egység – hangsúlyozta a kormányfő, aki azt javasolta, hogy a következő évek nemzetstratégiájának „veleje” legyen az, hogy miközben „szétcsúszik és dezintegrálódik körülöttünk a világ”, a magyar együttműködés erősödik.
Jelezte: nem volt könnyű év az idei, Magyarország nem tudott többet vállalni, minthogy fenntartsa a külhoni magyarság támogatására létrehozott intézményeket és programokat, de expanzióra nem volt lehetőség.
(Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Ugyanakkor leszögezte: 2024-ben és 2025-ben vissza kell térni a növekedéshez és az erősödéshez, és ennek meg is lesznek a pénzügyi alapjai. Úgy fogalmazott: a minimálbér emelése is azt mutatja, hogy az „élet kezd visszatérni a magyar gazdaságba, sikerül a magyar gazdaságot kivontatni a recesszióból”, és ez lehetőséget ad a határon túli magyar fejlesztési programok újraindítására is.
Olyan világhatalmi és világgazdasági rend jött létre, amiből Európa kiszorult, amiben Európa leértékelődött – mondta Orbán Viktor.
A kormányfő értékelése szerint a jelentősebb ügyek eldöntésében az európai vélemény legfeljebb „sormintaként” jöhet számításba, de semmiképpen nem kalkulálható jelentős befolyásoló tényezőként.
Két nap van az égen, és egyik sem európai ľ fogalmazott a miniszterelnök. Orbán Viktor rámutatott: a nyugati világot lassan és biztosan maga mögött hagyó gazdasági növekedést produkáló Kína az Amerikai Egyesült Államokkal fogja kialakítani a megállapodásokat.
Ez krízis nekünk, egy önérzeti és önértékelési krízis Európában, nem ehhez voltunk szokva – jegyezte meg, hozzátéve: Európának arra a kérdésre kell válaszolnia, hogy egy ilyen, számára kedvezőtlenül változó térben mi az értelmes magatartás.
Két iskola van jelenleg: az egyik azt vallja, hogy versenyezzünk, kereskedjünk, próbáljuk magunkat megerősíteni, míg a másik a védekezés, a bezárkózás pártján áll, azt vallja, az is szép eredmény, ha azt megőrizzük, amink van. A vita nincs eldöntve, minden ET-ülésen, minden miniszteri csúcson előkerül – mondta Orbán Viktor.
Fenn kell tartani azt az álláspontot, hogy csak a magyarok mondhatják meg, kik és hogyan tartózkodhatnak Magyarország területén – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy szigorítani kell az idegenrendészeti szabályokon, és egy átlátható, kikényszeríthető rendszert kell létrehozni.
Orbán Viktor az Európába érkező muszlim bevándorlókkal kapcsolatban azt mondta: a nyugat-európai országok vezetői abban gondolkodnak, hogy ahogyan szekularizálták a hagyományos európai keresztény közösségeket, majd ugyanúgy szekularizálni tudják a más vallási bázison érkezőket is. De azok egyáltalán nem akarnak szekularizálódni, másfajta életfilozófiában érzik magukat otthon, amelyet ráadásul magasabb rendűnek látnak a szekularizált európai életnél – mutatott rá.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) megbízott elnöke (b), Pandy Péter, a felvidéki magyar párt, a Szövetség országos tanácsának elnöke (b2), Berényi József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnökségi tagja (b3, áll), Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke (j) a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésén a Várkert Bazárban 2023. november 17-én (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Ezért a valós integráció lehetősége – a korábbi magyar megítéléssel egybehangzóan – rendkívül csekély, erre építeni a bevándorláspolitikát istenkísértés – jelentette ki a kormányfő.
Hangsúlyozta: Magyarországnak sem szabad ilyet csinálni, hanem szigorítani kell a szabályokat, mert a 2007-es idegenrendészeti törvény jóval a „migrációs infláció” előtti korszakban született, így „nem zár rendesen”. Átlátható, világos, tiszta, kikényszeríthető rendszert kell alkotni, mert különben elsöpörnek bennünket a nyugatiak – figyelmeztetett.
(MTI/Felvidék.ma)
