A fékek és ellensúlyok országa, a hitelességi válság és vajdasági szórvány – megjelent a MAGYAR7 39. száma
Molnár Judit főszerkesztő a Százötvenek felelőssége című vezércikkében azt írja, hogy „ez a közösség tizenöt éve cipeli a megosztottság terhét, a bűnös vegyes ideológia következményeit, s mikorra ezt sikerült felszámolni, és ezzel együtt a politika szemétdombjára küldeni a megosztókat, addigra a magyar érdekérvényesítés is meggyengült, a politikai gondolkodás beszűkült, a mozgástér összezsugorodott és a maradék energiákat felemésztették az elvtelen belső harcok, amiből a választók már nem kértek. A leendő pártelnök tehát vagy helyreállítja ezt a mély hitelességi válságot, vagy nem lesz más dolga, mint hogy leoltsa a villanyt a Čajak utcai székházban.”
Okulhatnak-e a fiatalabb nemzedékek a múltban elkövetett hibákból? Miért áll gyenge lábakon a szakmaiság a felvidéki közéletben? El tudják fogadni a közösség érdekét kiindulási alapnak a különböző világnézetű közéleti szereplők? Van-e a kiút a felvidéki gödörből? A Ma7 új műsorában, a Metszetben ellentétes világnézetű közéleti személyiségeket ültetünk le egy asztalhoz. Első alkalommal Csáky Pál korábbi miniszterelnök-helyettest, európai parlamenti képviselőt, Hunčík Péter pszichiátert, írót, Petőcz Kálmán emberi jogi szakértőt, az oktatási tárca főosztályvezetőjét és Méry János publicistát, önkormányzati képviselőt kérdeztük. Kolek Zsolt: Van-e metszet a felvidéki véleménybuborékokban?
Határok akkor és most című külpolitikai jegyzetében Haják Szabó Mária úgy véli, hogy a határellenőrzés visszaállítása Németországban csak amolyan látszatintézkedés, hogy megnyugtassák a késelő migránsoktól félőembereket, másrészt, hogy megmutassa a kormány, kész tenni az illegális bevándorlás ellen. De a fő motiváció nem ez, hanem az egy év múlva esedékes parlamenti választás. Persze, ha addig nem bukik a jelzőlámpa-koalíció, mert képtelen lecsillapítani a gazdasági gondokkal küzdő, a bevándorlást egyre inkább elutasító németeket.
A személyiségemmel szeretnék foglalkozni, nem a munkámmal, állítja eheti nagyinterjúnkban a 75 éves Tóth László, a (cseh)szlovákiai magyar irodalom egyszemélyes intézménye, költő, író, szerkesztő, filológus, színház- és művelődéstörténész, kiadó- és lapalapító. Halad a korral, könyvtárszerű dunaszerdahelyi dolgozószobája állományát némileg redukálta, újabban e-könyveket gyűjt és olvas. Életről és irodalomról beszélgettünk, nem csak a születésnap kapcsán.
Minden eszköz felhasználható. Főmunkatársunk, Kövesdi Károly publicisztikájában azt kérdezi, hogy miképpen lehetséges az, hogy az Egyesült Államokban, a „fékek és ellensúlyok” minden ország számára példaként állított, csodálatos gépezetében már a második gyilkossági kísérlettel kell szembe néznie az egyik elnökjelöltnek, nevezetesen Donald Trumpnak. Hogyan őrzik a volt elnököt, elnökjelöltet, ha ilyen megtörténhet? És miért nem tudhatja meg a választópolgár, mi volt a merényletek hátterében?
A megszorításokat mindenki megérzi, írja Rajkovics Péter, és ebben nem is vitatkozunk vele. A kormány bemutatta a konszolidációs csomagot, „s ez nem csupán jelentős aggodalmat váltott ki a lakosság, illetve éles bírálatokat az ellenzék részéről, hanem egy pillanat alatt lerombolta Ladislav Kamenický pénzügyminiszter eddig őrzött politikai presztízsét is. Ennél viszont sokkal fontosabb, hogy ha a vázolt megszorítások ebben a formában és mértékben valósulnának meg, mindenkinek fájni fog.”
Az évtized árvize volt szeptember második hetében, amire nem sokan számítottak. A nyári szárazságot követően ugyanis akkora mennyiségű csapadék zúdult le néhány közép-európai országra, hogy több helyen is válságossá vált a helyzet. Szerencsére már túl vagyunk a nehezén, a károk felbecsülése azonban még jelenleg is zajlik, írja összefoglalójában Mátis Rudolf.
„Ahogy azt Máriás Endre, a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének elnöke, az ottani Magyar Szó napilap főszerkesztő-helyettese, a tábor egyik fő szervezője elmondta, az elmúlt évek során meghatározó eseményekké váltak a Kárpát-medencei riporttáborok, amelyeket a Magyar Újságírók Romániai Egyesületével közösen indítottak. A cél az volt, hogy szélesebb körben is megismertessék és népszerűsítsék, s ezáltal az utókor számára is megőrizzék azokat az értékeket, amelyek fontos szerepet töltenek be a szórványmagyarság életében.” Somogyi Szilárd: Riporttábor a vajdasági Kisoroszban
Kucsera család múltját ismertette a családkutató konferencia Léván. 1855-ben kezdődik a történet, amikor megszületett Léván id. Kucsera Imre, aki 1880-ban kántortanítóként került Nagysallóba. S tart napjainkig, hiszen művészettörténész leánya, Klára Máté fia kezdeményezte a konferenciát. Modern, jelképes fémplasztikával tisztelegtek az előző generációk emlékének, írja Haltenberger Kinga.
Stefi gróf” 1823. december 19-én, testvérbátyja, gróf Széchényi Pál esküvőjén találkozott először Seilern Crescence-szal, akire hosszú évekig várt, míg elvehette feleségül. A szépséges szép szerelemről írt a Leporolt históriák rovatban Lacza Tihamér, majd elolvashatják Száraz Dénes Vénasszonyok és indiánok című jegyzetét, amely az őszről és az őszi gondolatokról szól.
Megkockáztatom, hogy sokan nem tudják, de Gróf Teleki Pál, a nemzetiségek védelmezője volt. Olyan nemzetiségi politikát szorgalmazott, amely napjainkban is megállná a helyét. „Az 1938 novemberében bekövetkezett országhatár-módosítás következtében aránylag jelentős számú szlovák népesség is visszakerült a történelmi magyar hazához. Ezt követően a magyar kormányzati szervek is tudatosították, hogy előzékenyen kell viszonyulniuk az újfent magyar honpolgárokká váló szlovák, majd a néhány hónap múlva visszatért rutén lakossághoz”, írja Popély Gyula történész.
Idén tavasszal indult a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. vállalkozásfejlesztési programja, a Rohonczy Gedeon Mentorprogram második évada. A felvidéki élelmiszeripari vállalkozások körében meghirdetett, kétéves ingyenes mentorprogramba felvételt nyert hét vállalkozás közül három bodrogközi. Molnár Gabriella: Mesterek és tanítványaik
A magyar EU-elnökség keretében 2024. szeptember 16-án Magyarország Kassai Főkonzulátusán került sor a Szlovákiába akkreditált európai uniós nagykövetek kihelyezett ülésére. Először fordult elő, hogy a találkozót nem Pozsonyban rendezték. Erről tudósít Fábián Gergely.
Bár mára sokat veszítettünk régi mivoltunkból, a Pozsonyban ma már szórványban élő magyarság a 75 éve töretlenül működő Csemadok kötelékében próbálja megtartani hitét, nyelvét, hűségét örökségéhez, s próbál más nemzetek között is önmaga maradni – hangzott el azon az ünnepi ülésen, amelyet a szervezet megalakulásának 75. évfordulója alkalmából tartott a Csemadok Pozsonyi Városi Választmánya a patinás Prímási palota Tükörtermében, Pozsony főpolgármestere, Matúš Vallo védnökségével. Dunajszky Éva: Őrizni a hitet, a nyelvet és a kultúrát.
Megtartani és megmaradni. A fenti idézet Szabó Gyula, losonci származású festőművésztől származik, aki ezzel a két szóval fogalmazta meg munkásságának célját. Gyurcsík Iván és Somogyi Alfréd, a Böszörményi István emlékkötet szerkesztői úgy gondolták, hogy ez a cím jól tükrözi a tanár, helytörténész, író pótolhatatlan tevékenységét is, aki örökségünk megőrzésére, hagyományaink, nyelvünk, kultúránk, identitásunk megtartására törekedett élete során. A könyvbemutatóról Agócs Szvorák Emese tudósított.
Negyedszázad címmel Rimaszombatban rendezték meg a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének (SZMKE) szakmai konferenciáját, amelyen egyúttal az egyesület megalakulásának 25. évfordulóját is megünnepelték, valamint elismeréseket adtak át a legkiemelkedőbb könyvtárosoknak. Virsinszky Tamás: A könyvtárosok negyedszázados összefogása.
Öt éve működik a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház és a Zselízi Református Egyházközség által létrehozott Mózeskosár Református Bölcsőde. Az intézménynek otthont adó épület felújítása a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében folyósított pénzforrásból valósulhatott meg. Kaszmán Zoltán: Mózeskosárban, a szeretet nyelvén.
Rudnay hercegprímás hatalmas tervekkel vette át a katolikus egyház irányítását. Meg akarta építeni a magyar Vatikánt. Nem teljesen sikerült neki, de jelentős, amit alkotott, írja Bokor Klára az Esztergom, a Magyar Sion című írásában. Az esztergomi Szent Adalbert Központban tartották a Magyar Sion – Rudnay Sándor konferenciát, amelynek az adott aktualitást, hogy kétszáz éve alakították ki ékes klasszicista stílusban a prímás-érsek diadalívét, a római Titus-diadalív mintájára.
Életem és a régészet címmel, az izsai Kelemantia – Római Kori és Néprajzi Múzeumban szeptember 19-én nyílt meg a nyolcvanéves Ratimorsky Piroska életmű-kiállítása, amely ékes példája a komáromi Duna Menti Múzeum és a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Bölcsészettudományi Kara Régészeti Tanszéke szoros együttműködésének. A rendezvény megvalósulását Izsa község is támogatta, hiszen a jeles régész munkásságával jelentős mértékben hozzájárult az izsai Leányvár, a volt római erőd területén végzett kutatások sikeréhez. Nagy-Miskó Ildikó: Egy életmű esszenciája.
A dunaszerdahelyi Csaplár Benedek Városi Művelődési Központban nyitották meg Ollé Iván Tíz éve a Forma–1-ben című kiállítását. Az autósportban király kategóriának számító Formula–1 a tévéközvetítések által közismert, ám a helyszíni jelenlét és különösen a nyilvánosság előtt elzárt területek, a bokszutcák és versenyistállók (paddockok) világa legtöbbünk számára megközelíthetetlen, zárt világ. A versenyek legérdekesebb és legmeghökkentőbb pillanatait, továbbá ezt a színfalak mögött zajló, zárt világot hozza közelebb hozzánk Ollé Iván a fotóival, írja Lacza Gergely.
Szomolai Andrea a Malom Csárdába invitálja az olvasót. Tallóson, a Kis-Duna partján, szemben a cölöpökön álló Maticza- vízimalommal, három éve szolgálja a mátyusföldi turizmust a Malom Csárda. Ételeik a magyaros gasztronómia ízvilágát követik, a kiszolgálás az igazi magyar vendégszeretetet idézi meg.
Az otthon szíve-lelke a konyha, amelynek kialakítására különösen nagy gondot kell fordítani. Az innováció, a technológia, valamint a funkcionalitás és az esztétika iránti növekvő vágy a hajtóereje. Bazsó Krisztina lakberendező gyönyörű fotókkal illusztrált írásában az aktuális trendekről olvashatnak.
A Zempléni-hegység nyugati szélén egy kopár sziklagerincen magasodik Boldogkő, Magyarország egyik legkülönlegesebb lovagvára. Áprilistól október végéig nemcsak az újjáépített palotaszárnyban és a lélegzetelállító panorámában gyönyörködhetünk, hanem hétvégenként programokkal, lovagi bemutatókkal, jelmezes tárlatvezetésekkel és interaktív, középkori fegyvertapogatóval szórakoztatják a látogatókat, írja Zsebik Ildikó a Barangolóban.
Balogh Tímea amellett, hogy egy remek diós sütemény receptjét közli, azt is kéri, hogy aki felismeri a süteményt, írja meg a nevét. Az ő családjában csak az a neve, hogy jugoszláv szelet.
Vas Gyula a MINI Cooper C autót tesztelte.
Rajkovics György szerint jól kezdtek a magyar csapatok a BL-ben, Mátis Rudlof pedig felteszi a kérdést, hogy vajon jól döntött Sallai?
A MAGYAR7 39. számának hátlapján Konkoly Thege Miklós ógyallai emléke látható.
(ma7.sk/Felvidék.ma)
