Az összes megkérdezett európai 66 százaléka, a magyar válaszadók 63 százaléka szerint az Európai Unió szerepének fontosabbá kell válnia a globális válságokkal és biztonsági kockázatokkal szembeni védelemben – ez derült ki az Európai Parlament által készített és kedden közzétett átfogó közvélemény-kutatásból.
A téli Eurobarométernek elnevezett felmérés szerint az EU állampolgárai egyetértenek abban, hogy az uniós tagállamoknak egységesebben kellene fellépniük a jelenlegi globális kihívásokkal szemben (89 százalék), és az Európai Uniónak több eszközre van szüksége ahhoz, hogy szembenézzen a jelenlegi globális kihívásokkal (76 százalék).
Magyarországon a megkérdezettek szintén 89 százaléka ért egyet azzal, hogy egységesebb fellépés szükséges, és az uniós átlagnál 10 százalékkal több válaszadó (86 százalék) vélekedik úgy, hogy az EU-nak ehhez több eszközre lenne szüksége.
A megkérdezettek szerint az EU-nak leginkább a védelemre és a biztonságra (36 százalék), illetve a versenyképességre, a gazdaság erősítésére és az ipar fellendítésére (32 százalék) kellene helyeznie a hangsúlyt ahhoz, hogy megerősítse helyét a világban. A megkérdezettek ezek után az energiafüggetlenség megszüntetését (25 százalék), az élelmiszerbiztonság szavatolását és a mezőgazdaság támogatását (mindkettő 27 százalék), illetve az oktatás és kutatás szerepének fontosságát (23 százalék) hangsúlyozták.
A 2024. február-márciusi közvélemény-kutatás eredményeihez képest a védelem és biztonság fontosságát támogatók aránya változatlan maradt, míg a versenyképesség, gazdaság és ipar kiemelt szerepét hangsúlyozó válaszadók aránya 5 százalékkal nőtt.
A magyar válaszadók szerint a fontossági sorrend fordított: a versenyképesség, illetve a gazdaság és az ipar területét a megkérdezetteknek az uniós átlagnál magasabb aránya, 37 százaléka nevezte meg, míg a védelem és biztonság területét 31 százalék. A felmérés eredményei szerint e tekintetben Magyarországon fontos témának tartják még az energiafüggetlenséget (29 százalék), az élelmiszerbiztonságot és mezőgazdaságot (27 százalék), illetve a demográfiai helyzetet, a migrációt és a népesség elöregedését (21 százalék).
Az EU egészében 43 százalék, Magyarországon 47 százalék azok aránya, akik azt mondták, hogy megérzik az inflációt, az emelkedő árakat és megélhetési költségeket.
Az EU egészében ezt a szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem (31 százalék), a gazdaság támogatása és új munkahelyek teremtése (29 százalék) követi. Magyarországon a gazdaság támogatása és új munkahelyek teremtése (41 százalék), a közegészségügy nagyobb támogatása (35 százalék) és az EU védelme és biztonsága (28 százalék), illetve a szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem (28 százalék) az a terület, amelyet a válaszadók szerint az EU-nak prioritásként kellene kezelnie.
A 2024-es európai parlamenti választásokat követő felméréshez képest hét százalékkal többen, az európaiak 33 százaléka számít életszínvonalának csökkenésére. A magyar válaszadóknak az uniós átlagnál kisebb csoportja, 21 százaléka gondolja úgy, hogy életszínvonala romlani fog a következő öt évben.
A megkérdezettek azt mondták, hogy az Európai Parlamentnek elsősorban a békét (45 százalék), a demokráciát (32 százalék) és az emberi jogokat (22 százalék) kell védenie. Magyarországi válaszadók szintén a békét (43 százalék), a demokráciát (36 százalék) és az emberi jogok európai és globális védelmét (27 százalék) jelölték meg az EP legfőbb feladatának.
A felmérés szerint az összes európai megkérdezettnek, köztük a magyar válaszadóknak egyaránt 74 százaléka gondolja úgy, hogy hazájának előnyére vált az uniós tagság. Ez a valaha mért legmagasabb összeurópai arány az első, ezt a kérdést is tartalmazó Eurobarométer-felmérés (1983) óta – jegyezték meg.
A válaszadók 35 százaléka szerint az uniós tagság azért is előnyös, mert az EU hozzájárul a béke fenntartásához és a biztonság megerősítéséhez. Ezt a magyar megkérdezettek 26 százaléka gondolja így. Magyarországon az uniós tagság legnagyobb előnyének (42 százalék) az új munkalehetőségek teremtését tartják – derült ki az Európai Parlament megrendelésére készített 2025-ös téli közvélemény-kutatásból.
MTI/Felvidék.ma
