Az alábbiakban Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök húsvéti gondolatait adjuk közre, amelyeket a Felvidék.ma olvasói számára fogalmazott meg.
Ünnepi elmélkedésében a feltámadás örömhírére, a hit erejére és az ünnep valódi lényegére irányítja figyelmünket. A főpásztor szavai mások mellett arra hívnak és ösztönöznek, hogy a feltámadás ünnepét ne csupán vallási eseményként, hanem a remény és a lelki megújulás mély, személyes élményeként éljük meg.
Dicsértessék a Jézus Krisztus!
Csodálatos a Teremtő Isten alkotása, a világ, melyet nekünk adott, hogy őrizzük, építsük és szépítsük. Megragadja mindenki lelkét a tavasz ereje és szépsége. Hatalmas életerővel zöldel a növényvilág, és ahogy színpompás az ősz is, ugyanúgy ragyog a zöld sokféle árnyalatával a megelevenedő természet! Megragadja a szépség és az ébredő életerő az ember lelkét, gyönyörködteti a szemét!
Becsüljük meg a szem örömeit, mindent, ami szép, mert az Isten ajándéka! Milyen jó az Isten, hogy így gondoskodik a szemek öröméről. De gondoskodik a szívek öröméről is. Mert bár sokszor panaszkodunk és kesergünk, hogy milyen a világ, mennyi rossz, hazugság és önzés van a mindennapokban, mégis mennyi jósággal is találkozunk, önzetlen segítséggel, a másik őszinte tiszteletével, figyelmes egymásra figyeléssel. Az igazság képviseletével, a megszentelt hagyomány és a nemzeti karakter őrzésével!
Az őszinte és igaz emberségnek ezek a megtapasztalt jelenségei reményt és erőt adnak:
Nem a rossz fog győzni a világon, bármilyen hangosan és erőszakosan is hirdeti magát, hanem a jó! Bennem is, győzni fog, ha akarom!
Becsüljük meg a szív örömeit! Ez is Isten ajándéka! Persze ezeket az örömöket jó megtapasztalni, de könnyen el is felejtjük. Valami kizökkent a békénkből, felzaklat valaki, vagy csak magunkat bosszantjuk fel, és oda minden szép, ami addig jóleső érzésként a miénk volt. A fény ragyogását árnyékkal vonja be a megtapasztalt negatív élmény. A bosszankodás és morgolódás mindent elronthat!
Illusztrációs felvétel (Fotó: pixabay)
Ebben a törékeny örömet hordozó világba jön el személyesen hozzánk az Úr! Eljön az Atya küldötte, az emberré lett Fiú, Jézus Krisztus! Eljön, hogy igazi örömet adjon nem csak a szemnek, nem csak a szívnek, de a léleknek, az egész embernek is! Maradandó örömet, új életet!
Örömmel fogadták az igazak, akik nem csak a maguk tapasztalatát látták, hanem megértették az Isten belső üzenetét, meghallották szavát: Anna próféta asszony, az agg Simeon, és ki tudja még hányan!
Mennyire tele volt örömmel egész lelke a Szűzanyának, ki hittel igent mondott az angyalnak, és Józsefnek, aki elfogadta, hogy saját álmai helyett Isten akarata teljesül az ő életében.
És mennyi örömet kaptak az emberek, akik hallgatták Jézus tanítását, láthatták csodáit, részesei lettek életének.
Milyen öröm lehetett a házasságtörő asszony lelkében, aki félt a megkövezéstől, de végül hallotta Jézus szavát: nem ítéllek meg, de többé ne vétkezzél! Biztos vagyok benne, hogy így is tett élete hátralévő részében. Az őt betöltő halálfélelem helyett a megszabadult, újjászületett ember öröme töltötte el újjászületett életét!
Péter is megérezte ezt, amikor a csodás halfogás után arra kéri Jézust, hogy menjen el tőle, mert bűnös ember, és hallja a Mester szavát: Ne félj, ezentúl emberhalász leszel! Új célt, feladatot kap Jézustól!
Milyen örömet éreztek az apostolok, amikor megszabadultak a vihartól, mely csónakjukat az elsüllyedéssel fenyegette, de Jézus szavára a vihar elcsendesült és ők biztonságban partot értek!
Hogy örült az a sok ember, akik ettek a megszaporított kenyérből és a halakból! És akiket meggyógyított Jézus nehéz és hosszú betegségeikből… Akinek gyermekét gyógyította meg, akinek hozzátartozóját támasztotta fel a halálból…
Illusztrációs felvétel (Fotó: pixabay)
Mennyi örömet tapasztaltak meg, akik felkeresték Jézust, mert ember még így nem beszélt, mert jó volt hallani a vigasztaló szavakat, a bátorítást, mert jó volt látni az Urat! De mindennél több, amit nekünk a saját lelkünkben kell megtapasztalni.
A nagyhét sötét reménytelenségében, amikor látták Júdás árulását, és Jézus elfogását, amikor látták kínszenvedését, keresztútját, keresztre feszítését, és kínhalálát, nehéz tapasztalat lett a részük.
Ez a tapasztalat elérte Máriát is, akinek érző szíve átérezte Jézus szenvedését, akinek lelkét a fájdalom hét tőre járta át, és így vált valósággá benne a simeoni jövendölés!
De a sötétség megtapasztalása után, harmadnapra jött a feltámadás! A sötétséget, a gyász fájdalmas komorságát megtöri húsvét hajnalán a sírból előtörő fény, az angyal szava, a sír ürességének látványa!
A húsvét öröme minden örömet meghalad, mindennél maradandóbb és erősebb! Hiszen ez azt is jelenti, hogy az egész életünk megváltatott! Isten Fia emberré lett, hogy elvegye bűneinket, azt, ami legjobban gyötri az embert, ami igazán tönkre tudja tenni örömét, életét! Ami az örök halálba tudja taszítani a gyarló embert!
Meg vagyunk váltva, Isten szeretete elveszi, eltörli a bűnöket, új életet ad. Szinte feltámaszt egy új életre, mely Isten végtelen szeretetének ajándéka!
Milyen öröme volt Mária Magdolnának, amikor felismerte, hogy nem a kertésszel beszél, hanem magával a Feltámadottal.
Hogyan futott örömmel lelkében Péter és János a sírhoz, hogy meggyőződjenek az asszonyok szavának igaz voltáról! Minden találkozás megerősítette őket Jézus szeretetében, abban, hogy neki adják az életüket, bármit is jelent ez. Vállalják akár a vértanú halált is a Mesterért! És el is indulnak, hogy örömüket megosszák mindenkivel, aki kész őket meghallgatni!
Hányan voltak, akik hallgatva a tanúságtételt, valóban új életre születtek. Még Saul is, akiből Pál lesz! Felejti ami mögötte van, és az előtte lévő után indul! És mennyien vannak a szentek, akik a kétezer év alatt életükkel bizonyították, hogy Jézus él bennük, és ők követik Jézust, aki nekik az élet. az út, az igazság, és az élet!
Illusztrációs felvétel (Fotó: pixabay)
És amiről meggyőződtek és amit befogadtak lelkükbe, azt nem őrizték meg maguknak, hanem örömmel osztották meg másokkal.
Így lett egy új világ, melyben törődnek a szegényekkel, a gyengékkel, az elesettekkel, azokkal, akik a világ számára nem érdekesek, mert kicsik és gyengék.
Vajon készek vagyunk-e húsvét egész életet megváltoztató örömét befogadni, vagy csak maradunk a felszínen, örülünk egy napig az ünnepnek, a finom falatoknak, a sonkának és kalácsnak, és vége? Remélem, nem vagyunk ilyen szegények és boldogtalanok!
Töltse el húsvét öröme lelkünket, egész életünket, és ami belső gazdagságunk lett, azt osszuk meg mindenkivel, akivel csak találkozunk.
Hiszen küldetésünk van a világhoz! Hozzánk is szól az Úr: menjetek el az egész világra, és hirdessétek, amit tőlem kaptatok!
Tegyük szebbé nem csak a magunk és szeretteink életét, hanem szépítsük meg a világot, hogy mindig közelebb kerüljünk az atyai házhoz, melynek örök örömébe bennünket is vár az Atya!
Áldott, kegyelemteljes húsvéti ünnepet kívánok! Szeretettel, imákkal, a világon mindenfelé élő minden magyarnak!
Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök
BN/Felvidék.ma
