A magyarság jövője a szeretetteljes családokban és az egymást erősítő határtalan közösségekben formálódik

A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége augusztus első hétvégéjén tartotta meg a családok találkozóját, amely az öt régió–Felvidék, Délvidék, Erdély, Kárpátalja, és Magyarország– nagycsaládos közösségeinek részvételével zajlott a Sziget-kék tematikus játszóparkban.

A debreceni Nagyerdő árnyas fái alatt három napon át közös magyar családdá váltak a Kárpát-medence különböző régióiból érkezett családok – közel félszáz résztvevő élhette át a lélekben való összefonódás élményét. A családi rendezvény a közös kulturális gyökerek, hagyományok és a család összetartó ereje előtt tisztelgett – felejthetetlen hangulatban.

Augusztus 2-án a találkozó ünnepélyes megnyitóját Márton Zsuzsanna, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége (KCSSZ) elnöke tartotta, aki beszédében arra emlékeztetett: a debreceni helyszín szimbolikus jelentéssel bír, hiszen a cívisváros a hagyomány, az összetartozás és a megújulás városa. A rendezvény megszületését az a szándék vezérelte, hogy a magyar családok – határokon innen és túl – személyesen is megélhessék a közös nyelvből, kultúrából, hitből és történelemből fakadó összetartozást.

Mint elmondta, a család az a közösség, „ahol az értékek továbböröklődnek, ahol gyökereinket ápoljuk, és ahol a jövő zálogát, gyermekeinket szeretetben, biztonságban nevelhetjük fel.” A nap tematikáját – család, barátság, kulturális sokszínűség, nemzeti összetartozás – nem csupán hangzatos szavaknak, hanem mindannyiunk által megélt valóságnak nevezte.

„Itt nemcsak néptáncokat, ízeket vagy népviseleteket mutatunk be – hanem azt is, hogyan tudunk együtt élni, együtt gondolkodni, és egymást erősítve megőrizni mindazt, amit magyar örökségként közösen hordozunk”

– mondta az elnökasszony.

A vendéglátó Mosolyvirág Nagycsaládosok Debreceni Egyesületének elnöke, Beke Margit szintén köszöntötte a jelenlévőket. Hangsúlyozta, milyen különleges pillanat, amikor öt régió családjai találkoznak, s megosztják egymással kultúrájukat, ételeik ízvilágát, hagyományaikat és barátságaikat.

„Bár különböző tájakon élünk, egy gyökérből sarjadunk, és közös jövőt építünk”

– fogalmazott. Arra buzdította a résztvevőket, hogy ne csak a színpadi produkciókat, hanem egymás társaságát is értékeljék, hiszen ez a nap a találkozásokról, új barátságok születéséről és régi kapcsolatok megerősítéséről is szól.

Váradi Zoltán, a Nagyerdei Kultúrpark igazgatója köszöntőjében üdvözölte a résztvevőket Magyarország első természetvédelmi területén, a debreceni Nagyerdőben. Hangsúlyozta, hogy a vendégek most egy különleges család tagjaivá váltak – a fák birodalma, az erdő ad otthont a találkozónak, ahol a természet kicsiknek és nagyoknak egyaránt vendégszerető házigazdája.

A rendezvény helyszínéül szolgáló Sziget-kék játszóparkra utalva megemlítette: a hely szinte még újszülött, hiszen épp másnap ünnepli születésnapját. Végül elismerését fejezte ki a szervezők felé a gazdag programkínálatért, és jó szórakozást kívánt a nap minden résztvevőjének.

A megnyitón Lévai Andrea, a KCSSZ alelnöke olvasta fel Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának köszöntő levelét, amelyben az államtitkár hangsúlyozta: a találkozó két olyan alapeszmére épül, amelyek a Magyar Kormány számára is meghatározóak – a családra és a nemzetre.

Mint írta: „Nemzetünk számunkra küldetés. Magyarságunk megélése szokásaink és hagyományaink éltetése olyan feladat, amelyet ránk bízott a gondviselés… Aki megőrzi a magyar családokat, a magyarságot magát őrzi meg.” A köszöntő szöveg felhívta a figyelmet arra is, hogy a nemzet felemelkedésének alapja a családok megerősítése, és ezért is kiemelt fontosságú a családok támogatása szerte a Kárpát-medencében és a diaszpórában. Mint arról emlékeztett 2025 a jövő nemzedék éve így az eddigieknél is nagyobb figyelmet fordítanak a gyermekek és a fiatalok támogatására.

Az államtitkár szavait idézve a rendezvény üzenete is világosan kirajzolódik:

„Építsük együtt a magyarság jövőjét családjaink és ifjaink megerősítése által!”

Kulturális kavalkád az egész Kárpát-medencéből

A megnyitót követően kezdetét vette a „Közös a házunk az ég alatt” című szimbolikus mézeskalácsozás, amelyet Bódor Edit, a Debreceni Karitatív Testület elnöke vezetett. A régiók képviselői saját hozott alapanyagokat – lisztet és mézet – öntöttek egy közös teknőbe, kifejezve a közösség szellemiségét és az összetartozást.

A kulturális bemutatkozások sora Kárpátalja programjával kezdődött. A Kokas Banda hagyományos népviseletben hozta el zenéjét és táncát Debrecenbe. Őket Felvidék követte: a Mátyusföldi Nagycsaládosok Egyesületének tagjai citerás kísérettel énekeltek, meséltek, daloltak. A műsort a Felföldi Dalia Iskola látványos magyar nemzeti harcművészeti bemutatója zárta.

Ebéd után Erdély következett, ahol a nyárádszeredai Csillagösvény, a nagykárolyi Rekettye Népzenei Műhely és a Köröstárkányi Ifjúsági Egyesület tagjai népdalcsokorral, hangszeres előadással és tánccal léptek színpadra. Délvidéket a Cickafark népdalkör, a tiszakálmánfalvai Petőfi Sándor Művelődési Egylet, majd a moholi Csobolyó Művelődési Egyesület fiataljai képviselték énekkel és népi játékokkal.

A programsorozatot Magyarország, a nagycsaládos egyesületek képviseletében debreceni, gyulai, csongrádi és tiszavasvári fellépők zárták. Bemutatkoztak a Bázis Kich Box Akadémia sportolóit, kalotaszegi legényest táncolt Gyepes Ákos és családja, élőszavas mesemondással szórakoztatott Kollarik-Hegedűs Rita, majd a Vasvári Nótakör remek hangulatú előadása örvendeztette meg a közönséget.

A rendezvény kora délutáni óráiban Széles Diána, Debrecen város alpolgármestere is tiszteletét tette a találkozón. Látogatása során személyesen is megtapasztalhatta a Kárpát-medencei magyar családok vendégszeretetét, a nagylelkű megvendégelést és a közösség összetartó erejét. Különösen nagy benyomást tett rá a rendezvény oldott, barátságos hangulata, a változatos kulturális műsorok sokszínűsége, valamint az a példaértékű összefogás, amely a határokon átívelő magyar családokat jellemezte.

Jelenléte nemcsak a városvezetés támogatását jelezte, hanem azt is, hogy Debrecen számára kiemelten fontos a nemzetegyesítő törekvések erősítése.

A nap végén közös táncházra várták a résztvevőket. Gyepes Ákos vezetésével kicsik és nagyok együtt rophatták a csárdást – méltó zárásaként ennek a szívet melengető, élményekben gazdag találkozónak. Minden család egy meglepetés ajándékcsomaggal térhetett haza, hogy a mai nap emléke még sokáig velük maradjon.

Interaktív kísérőprogramok és regionális sátrak is színesítették a napot

A park területén az öt régió sátrai kínáltak a kézműves programokat és a játékos foglalkozásokat: Magyarország sátrában többek között magyar népi motívumos jelvénykészítés, papírvirág- és tulipánkészítés, csillámtetkó, valamint a „Búza útja” kiállítás várta az érdeklődőket; Erdély makramé bogzással és karkötőkészítéssel készült; Felvidéken irodalmi kvíz, dekupázs és papírfigurák készítése zajlott; Délvidéken karkötőzés és társasjátékok szórakoztatták a gyermekeket; míg Kárpátalja sátrában hajfonás és karcképkészítés fogadta a családokat.

A találkozón három kiemelt kísérőprogram is helyet kapott. A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, akik a Sorskérdéseink 2025 programsorozat részeként az emberi méltóságról beszélgettek és véleményt cseréltek a jelenlévőkkel arról, hogy mit jelent a szellemi és állami szuverenitás, valamint, hogy hogyan élik meg a közéleti kultúrát a mindennapjaikban.

A Védőnői Sátorban a családi egészség védőnői program keretében az egészségi állapot mutatók mérésére volt lehetőség.

A rendezvényen kerekasztal beszélgetés formájában bemutatásra került a Kárpát-medencei magyar családok számára kidolgozott családgondozási részismereti képzés. Dr. Rákóczi Ildikó, a Magyar Védőnők Szakmai Szövetségének elnökhelyettese, Jávorné dr. Erdei Renáta, a Debreceni Egyetem Egészségtudományi karának egyetemi docense, dékánhelyettes, Márton Zsuzsanna, a KCSSZ elnöke és Várfalvi Marianna, a Védőnőkért, Új Szülők és Újszülöttekért Alapítvány kuratóriumi elnöke beszélgetésükben ismertették az új képzési modell jelentőségét, annak szerepét az anyaországi védőnői hálózathoz hasonló, a Kárpát-medencében élő magyar családok javát szolgáló prevenciós családgondozási lehetőség kiterjesztésében, valamint a képzésre való leendő jelentkezőknek érintették a minősített oktatás tervezetét.

Emellett a résztvevők egész nap látogathatták a régiós sátrakat, ahol a kulturális ismertetők mellett helyi jellegzetességű ételeket is kóstolhattak: gofri, pozsonyi kifli, zakuszka, kolbász, gyümölcslevek, sajtok, mézek és sok más finomság várta az érdeklődőket.

A debreceni találkozó résztvevői élményekkel, barátságokkal és megerősített hittel tértek haza – abban a tudatban, hogy a magyarság jövője a szeretetteljes családokban, az élő hagyományokban és az egymást erősítő közösségekben formálódik tovább.

Sajtóközlemény/Felvidék.ma