A külhoni magyar fiatalok identitása erős és stabil, miközben saját régiójukhoz is szorosan kötődnek – derült ki abból az előadásból, amelyet Pillók Péter szociológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense tartott a Rákóczi Szabadegyetemen.
Pillók Péter a Magyar Fiatalok 2024 nagymintás ifjúságkutatás eredményeit Sátoraljaújhelyen ismertette először. Átfogó képet adott a Felvidéken, Erdélyben és Vajdaságban élő 15–34 éves magyar fiatalok élethelyzetéről, értékrendjéről, identitásáról és jövőképéről.
Magyar Fiatalok 2024 kutatás
A 2024-es kutatás a 2000 óta négyévente megvalósuló országos nagymintás ifjúságkutatás hetedik hulláma. A kutatást a Századvég koordinálta és adta közre, több hazai kutató és kutatóintézet együttműködésével.
A legfrissebb adatfelvételre 2024. szeptember 5. és november 28. között zajlott. Magyarországon ötezer, a külhoni régiókban pedig összesen 3500 fiatal vett részt a felmérésben: Felvidéken ezer, Erdélyben kétezer, Vajdaságban ötszáz fő.
A reprezentatív mintát nem, életkor, iskolai végzettség, településtípus és régió szerint alakították ki, a kérdőíves felmérést pedig fókuszcsoportos beszélgetések egészítették ki.
A Magyar Fiatalok 2024 kutatás összességében egy olyan külhoni magyar nemzedék képét rajzolja meg, amely erősen ragaszkodik nyelvéhez, kultúrájához és nemzeti identitásához, miközben szülőföldjéhez is szoros érzelmi kapcsolat fűzi. Bár a gazdasági kilátásokat sokan kedvezőtlennek látják, személyes jövőjükben továbbra is bíznak, közösségi identitásuk pedig stabil alapot jelent számukra a változó társadalmi környezetben.
Fotó: HE/Felvidék.ma
Az eredmények szerint a magyar identitás mindhárom régióban rendkívül erős
A válaszadók szinte kivétel nélkül jártak már Magyarországon vagy történelmi magyar területen, a magyar nyelv szeretete pedig minden vizsgált közösségben kiemelkedően magas értéket kapott.
A fiatalok egyszerre érzik magukat magyarnak és saját régiójukhoz tartozónak:
a felvidékiek esetében különösen hangsúlyos a felvidéki magyar identitás, Erdélyben az erdélyi magyar és az általános magyar önazonosság közel azonos súllyal jelenik meg, míg Vajdaságban a legerősebb az általános magyar identitás.
A kutatás ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az erős nemzeti kötődés nem jár együtt Magyarországra költözési szándékkal. A fiatalok többsége nem Magyarországon képzeli el jövőjét, hanem saját szülőföldjén szeretne boldogulni.
Fotó: HE/Felvidék.ma
A magyar állam nemzetpolitikai szerepvállalását széles körű támogatás övezi
A felvidéki fiatalok 87, az erdélyiek 92, a vajdaságiak pedig 96 százaléka tartja fontosnak, hogy Magyarország támogassa a külhoni magyar közösségeket.
A magyar állampolgárság támogatottsága szintén magas, különösen Vajdaságban és Erdélyben.
A magyarországi országgyűlési választásokon való részvétel megítélése azonban már jóval megosztóbb: különösen a felvidéki fiatalok körében figyelhető meg óvatosabb hozzáállás, ahol csak 43 százalék támogatja a választójog gyakorlását.
Fotó: HE/Felvidék.ma
A nyelvhasználati adatok azt mutatják, hogy a magyar nyelv továbbra is a családi és baráti kapcsolatok meghatározó nyelve.
Gyermekkorukban a megkérdezettek túlnyomó többsége szinte kizárólag magyarul beszélt otthon, és jelenleg is elsősorban magyarul kommunikálnak családjukban, barátaikkal, sőt még gondolkodás közben is.
A munkahelyeken és a hivatalos ügyintézés során azonban már jóval gyakrabban jelenik meg a többségi államnyelv vagy a kétnyelvűség, ami jól tükrözi a kisebbségi lét mindennapi alkalmazkodási kényszerét.
Fotó: HE/Felvidék.ma
A társadalmi feszültségek és a diszkrimináció kérdése
A fiatalok országos szinten nagyobbnak érzékelik a magyarok és a többségi nemzet közötti ellentéteket, mint saját településükön, vagyis közvetlen környezetükben kedvezőbbnek látják az együttélést. Ugyanakkor jelentős arányban számoltak be arról is, hogy nemzeti hovatartozásuk miatt már érte őket hátrányos megkülönböztetés.
Meglepően magas azok aránya is, akik Magyarországon tapasztaltak negatív megkülönböztetést azért, mert külhoni magyarként érkeztek.
A kutatás szerint a fiatalok legégetőbb problémái között az anyagi nehézségek, az elszegényedés, a jövő bizonytalansága és a céltalanság szerepelnek. Erdélyben emellett különösen erősen jelenik meg a külföldre vándorlás kérdése is. A saját országuk következő tíz évét többnyire borúlátóan ítélik meg, különösen a felvidéki és az erdélyi fiatalok számítanak az életszínvonal romlására és a közhangulat kedvezőtlen alakulására.
Fotó: HE/Felvidék.ma
Kisebbségi jogok és elégedettségi mutatók
Ezzel szemben saját életüket illetően már jóval optimistábbak. Sok fiatal bízik családja anyagi helyzetének javulásában, és személyes kilátásaikat kedvezőbben értékelik, mint országuk jövőjét. A kisebbségi jogok alakulását illetően ugyanakkor inkább stagnálást vagy romlást valószínűsítenek.
Az elégedettségi mutatók alapján a külhoni magyar fiatalok leginkább családi és baráti kapcsolataikkal elégedettek.
A felvidéki adatokból pedig az is látszik, hogy minden ötödik fiatal úgy érzi, hogy rendszerszinten vagy a környezetében hiányoznak a megtartó baráti társaságok és a támogató közösségi terek.
Míg az anyagi helyzetüket és munkalehetőségeiket értékelik a legkedvezőtlenebbül. Ez összhangban áll azzal, hogy a gazdasági bizonytalanságot tekintik mindennapjaik egyik legnagyobb kihívásának.
A kutatók már a 2020-as adatok alapján is azt írták le, hogy a felvidéki, erdélyi és vajdasági magyar fiatalok identitása erős, a magyar nyelv használata meghatározó, és a regionális kötődés is fontos elemük. Ezek a mintázatok stabilak maradtak.
HE/Felvidék.ma
