A keresztény ókorban a gondviselõ Isten megengedte, hogy az eretnekségek támadásai csiszolják a kinyilatkoztatásból megismert igazságokat.
Az efezusi zsinaton az Atyák megfogalmazták és hittételként kihirdették: mivel a Boldogságos Szűz Mária Jézus Édesanyja, Krisztus Istensége miatt a Boldogságos Szüzet megilleti az Istenanya cím. Urunk, Jézus Krisztus a Boldogságos Szüzet édesanyánkul adta. Méltó, hogy az egész esztendõt az Õ anyai gondoskodásába ajánljuk.
Õsi idõk óta tisztelik a Boldogságos szűzanyát az „Istenszülõ” címmel (Lumen Gentium 66.).
II. János Pál pápa írja: „Máriát maga az Isten vezette be a Megváltás misztériumába. Ebben áll az istenanyaság kegyelmének egyedülálló volta. Nem csak az emberi történelemben egyedülálló és megismételhetetlen ennek az anyaságnak a méltósága, hanem abban is egyedülálló, – és ez a megváltás mélységéhez és magasságához tartozik – hogy soha nem tapasztalt módon válik részesévé Mária, anyasága révén, annak az üdvözítõ tervnek, amely a Megváltás misztériumában vált valóra.
Régen ezen a napon Szűz Mária születését ünnepelték, a 8. századi római Breviárium szerint. Mária, Isten Anyja ünnepét a keleti szertartású keresztények közül a bizánciak, a keleti és nyugat-szír keresztények december 26-án, a koptok január 16-án ünneplik.
Hankovszky Miklós, Virtuális Plébánia
